Horvátország elsődleges érdeke, hogy a szerbiai finomító zavartalanul működjön, és hogy a Janaf horvát kőolajvezeték-üzemeltető vállalat minél nagyobb mennyiségű kőolajat szállítson, betöltve stabilizáló szerepét Horvátország és a térség energiabiztonságában - jelentette ki Ante Susnjar horvát gazdasági miniszter kedden, miután az éjszaka megindult a kőolajszállítás az Adria-kőolajvezetéken keresztül a pancsovai finomítóba.

A miniszter elmondta:

arra számítanak, hogy Szerbia feltölti stratégiai készleteit, amelyeket az amerikai szankciók idején használt fel, és hogy a finomítói termelés akadálytalanul folytatódik, ami a Janaf számára is kedvezőbb üzleti eredményeket hozhat.

Susnjar hangsúlyozta:

Horvátország betartja az esetlegesen életbe lépő szankciókat, ugyanakkor aktívan támogatja a NIS kezdeményezéseit az amerikai hatóságoknál, mert alapvető érdek, hogy a szerbiai finomító működjön.

Arra a kérdésre, hogy a Mol esetleges részesedésszerzése a NIS-ben befolyásolná-e a horvát-szerb együttműködést, Susnjar azt mondta: nem számít változásra. Hozzátette: Horvátország és a NIS között hosszú évek óta sikeres az együttműködés, és eddig nem merültek fel kifogások az árképzés kapcsán.

Az amerikai pénzügyminisztérium Idegen Vagyont Ellenőrző Hivatala (OFAC) 2025 októberében, az orosz energiaszektort célzó intézkedések részeként szankciókat vezetett be a NIS ellen. A korlátozások következtében leállt a Horvátországon keresztül zajló kőolajszállítás, valamint a pancsovai finomító - Szerbia egyetlen kőolaj-feldolgozó üzeme - termelése.

Az OFAC 2025. december 31-én különleges engedélyt adott ki, amely 2026. január 23-ig lehetővé teszi a NIS számára a finomítói feldolgozás folytatását, a nyersolaj importját és egyes pénzügyi tranzakciókat. A döntés egyúttal lehetőséget biztosít arra is, hogy a vállalat 2026. március 24-éig tárgyaljon az orosz tulajdonban lévő vagyonrészek értékesítéséről, amely iránt a Mol-csoport érdeklődést mutat.

A NIS-ben az orosz Gazprom 11,3 százalékos, leányvállalata, a Gazpromnyeft 44,9 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, míg a szerb állam közel 30 százalékos részesedéssel bír.

Kapcsolódó