Cavusoglu a kizárólag Ankara által elismert Észak-Ciprusi Török Köztársaság külügyminiszterével, Tahsin Ertugrulogluval tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra: Ankara és Athén 2002-től kezdve 60 alkalommal ült tárgyalóasztalhoz a viták megoldása érdekében, de 2016-ban megszakadt a folyamat - írja az MTI.

A török diplomácia vezetője arra is rámutatott: némely európai uniós tagállam, köztük Németország felszólítására Görögország jelezte, hogy január 11. után újrakezdődhetnek a tárgyalások, de nem történt lépés az ügyben. A török külügyminisztérium hétfő este már azt közölte, hogy a tárgyalások 61. fordulóját január 25-én Isztambulban rendezik meg.

Kapcsolódó

A Földközi-tenger keleti medencéjében az utóbbi években nagy kiterjedésű földgázmezőt fedeztek fel, amelyre több part menti ország, így Törökország, Görögország, Ciprus, Egyiptom és Izrael is szemet vetett. Ankara számos feltáró fúrást végeztetett, amivel kiváltotta a régió országainak haragját. Az Európai Unió állásfoglalása szerint a török kutatások sértik a nemzetközi jogot, miután olyan vizeken zajlanak, amelyeket Görögország és Ciprus saját különleges gazdasági övezetének tart.

November végén az egyik török földtani kutatóhajó visszatért a törökországi Antalya kikötőjébe, két török hajó ugyanakkor továbbra is a térségben van, egy fúróhajó és egy másik földtani kutatóhajó.

Ankara Athén mellett a nemzetközileg elismert ciprusi kormánnyal is többször egymásnak feszült a földközi-tengeri földgázmező ügyében, miután Nicosia hallani sem akar a török ciprióták követeléseiről.

Ciprus 1974-ben, egy görög katonai puccsot követő török inváziót követően szakadt két részre. Törökország körülbelül 35 ezer katonáját állomásoztatja Észak-Cipruson. A ciprusi görögök és törökök közötti béketárgyalások mindmáig nem vezettek eredményre.

Törökország és az Észak-Ciprusi Török Köztársaság is a kétállami megoldás híve.