Az Európai Unió  stratégiát dolgoz ki a kínai kritikus nyersanyagoktól való függésének csökkentésére – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombaton.

A vonatkozó uniós stratégia újragondolása válasz Kína októberi döntésére, miszerint a korábbinál szigorúbb korlátozásokat vezet be a ritkaföldfémek exportjára. Az ázsiai óriás valószínűleg az amerikai elnök védővámjaira reagált ezzel a változtatással, de Von der Leyen azt hangsúlyozta, hogy ez jelentős hatást gyakorol az európai iparra is, mivel ezek az ásványi anyagok kulcsfontosságúak számos iparág, például az autóipar, a védelmi ipar, a zöldtechnológiák és a digitális termékeket előállító ipar számára.

Ha figyelembe vesszük, hogy az Európában felhasznált ritkaföldfém-mágnesek több mint 90 százaléka Kínából származik, akkor láthatjuk, milyen kockázatokkal jár ez a pekingi döntés Európa, konkrétan az európai gazdaság stratégiai ágazatai számára

– idézi a Euronews az Európai Bizottság elnökét.

Célok: rövid, közép és hosszú táv 

Von der Leyen elmondta, az EU rövid távon arra összpontosíti, hogy megoldásokat találjon erre a helyzetre kínai partnereivel, de emellett nyitni fog más országok felé is, hogy így több helyről beszerezve biztosítsa ezeknek az ásványi anyagoknak a folyamatos importját Európában.

„A cél az, hogy rövid, közép és hosszú távon is biztosítsuk a kritikus nyersanyagok alternatív forrásaihoz való hozzáférést európai iparunk számára" 

– hangsúlyozta a német politikus. Ezért arra törekszik az unió, hogy felgyorsítsa „a kritikus nyersanyagokkal kapcsolatos partnerségek kialakítását olyan országokkal, mint Ukrajna és Ausztrália, Kanada, Kazahsztán, Üzbegisztán, Chile és Grönland".

Az Európai Bizottság elnöke beszélt arról is, hogy a RESourceEU elnevezésű új program a REPowerEU elnevezésű kezdeményezés folytatása. Utóbbit Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete után indították azzal a céllal, hogy az EU megerősítse függetlenségét az orosz energiaforrásoktól. Az unió végrehajtószervének a vezetője hangsúlyozta, hogy a jövőben „a körforgásos gazdaság adja a kiindulópontot, de ezúttal nem környezetvédelmi okokból, hanem azért, hogy ki lehessen nyerni az Európában értékesített termékekben már meglévő kritikus nyersanyagokat".

Vesztésre áll Európa a világ legveszélyesebb harcában

Az elfogadott szakpolitikai célkitűzések 2030-ig valószínűleg nem fognak teljesülni.Erről itt olvashat részletesen >>>

Kapcsolódó