Az Európai Bizottság csaknem egymilliárd eurót csoportosít át a költségvetésén belül a tenger alatti kábelek felügyeletének erősítésére és vészhelyzeti javító flotta létrehozására – közölte pénteken Helsinkiben Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős uniós biztos.

Meg kell győződnünk arról, hogy Európa nemcsak a kábelek elleni szabotázs megelőzésére és felderítésére alkalmas, hanem arra is, hogy aktívan elrettentse az elkövetőket, megjavítsa a vezetékeket és reagáljon a kiemelt fontosságú infrastruktúrát fenyegető veszélyekre

– hangsúlyozta Virkkunen, utalva rá, hogy az utóbbi hónapokban több távközlési és elektromos vezeték is megrongálódott a Balti-tengerben.

Nem hagyják annyiban

A svéd rendőrség pénteken közölte, hogy a Balti-tengeren egy tenger alatti távközlési kábel megrongálódása ügyében szabotázs gyanújával indított nyomozást. A NATO  a múlt hónapban jelentette be, hogy egyes tagállamai fregattokat, járőrrepülőgépeket és haditengerészeti drónokat telepítenek a Balti-tengerre a kiemelt fontosságú infrastruktúra védelmének elősegítése érdekében.

Az uniós biztos újságírók előtt Helsinkiben rámutatott arra, hogy az említett incidensek veszélyt jelentek a biztonságra és a környezetre nemcsak a Balti-tenger térségében, hanem az Európai Unió  egész területén. Felhívta a figyelmet, hogy a Földközi-tengeren a múlt hónapban három olajszállító tartályhajón történt robbanás, ami szerinte azt jelzi, hogy a szabotázsakciók Európa más részeire is kiterjedhettek.

Uniós szintű védekezés

Virkkunen tájékoztatása szerint az Európai Bizottság az átcsoportosított költségvetési összeget egy új adatmegosztó felügyeleti mechanizmus és drónprogram kidolgozására készül fordítani. Ezen felül biztosítanák belőle a megszakadt kábelek alkatrészellátását is, valamint egy szükséghelyzeti tartalék flotta létrehozását a tenger alatti elektromos vagy optikai kábelek telepítésére vagy javítására – számolt be róla az MTI. 

Az amerikai és az európai biztonsági szolgálatok között kialakulóban lévő konszenzus szerint a Balti-tengeri kábeleket ért károk feltehetően balesetek, és nem az orosz hibrid hadviselés keretében végrehajtott szabotázsakciók következményei.

Az Egyesült Államok külföldi hírszerző szolgálatai és mintegy féltucatnyi európai biztonsági szolgálat bevonásával folytatott vizsgálatok nem találtak szabotázsra utaló jeleket, az eddig összegyűjtött bizonyítékok – beleértve a lehallgatott kommunikációt és más titkos hírszerzési információkat – pedig arra utalnak, hogy rosszul karbantartott kereskedelmi hajók tapasztalatlan legénysége okozta ezeket a baleseteket.

Mit üzenjenek Trumpnak? Válságcsúcsra hívta Macron Európa vezetőit

A hivatalosan meghirdetett napirend szerint a kontinens biztonságáról, de valójában az orosz-ukrán háború lezárásáról tárgyalnak Párizsban hétfőn az európai országok vezetői. A lehetséges válaszlépéseket vitatják meg azután, hogy az Egyesült Államok és Oroszország kihagyta Európát a béketárgyalásokból. A téma tehát világos, azt azonban egyelőre homály fedi, hogy kiket hívott meg a találkozóra a vendéglátó Emmanuel Macron. Bővebben >>>

Kapcsolódó