A szervezet tájékoztatása szerint ezek a kockázatok elsősorban a költségvetési, makrogazdasági és pénzügyi szektorban tapasztalt sérülékenységekből és egyensúlytalanságokból fakadnak.

Az ECB szerint az egyik legnagyobb kockázatot az euróövezeti adósságválság mélyülése jelenti. Ezt leginkább a bejelentett nemzeti és uniós szintű politikai intézkedések válthatják ki - véli az ECB. Ezért a tagállamoknak stabil elkötelezettséget kell mutatniuk a szükséges változtatások végrehajtása mellett, ahogyan az uniós szinten is végig kell vinni azokat a döntéseket, amelyek megerősítik az európai gazdasági és monetáris unió intézményi kereteit - írja a szervezet.

Az ECB szerint jelentős kockázatot jelent az is, hogy a romló makrogazdasági környezet miatt tovább romlik a bankok nyereségessége és hitelportfolió-minősége. Ezért elengedhetetlen a bankok stabilitásába vetett piaci bizalom fenntartása. Ezen kívül segíthet a banki mérlegek átláthatóságának javítása - véli a szervezet.

A harmadik nagy kockázati gócpontot a banki forrásbevonás nehézségei jelentik, amelyet elsősorban az euróövezeti pénzpiacok töredezettsége okoz. A pénz- és kötvénypiacok működése továbbra sem hibátlan, miután a likviditás kedvező eloszlását hátráltatja, hogy összefonódtak a bankok és a szuverén államadósság kockázatai. Az ECB szerint párhuzamosan kell javítani a nemzeti gazdaságok kilátásait, és csökkenteni az államok és bankok közötti kockázatok összekulcsolódását.

A frankfurti székhelyű szervezet jelentésében kiemelte: az ECB eddigi intézkedései, így az új kötvényvásárlási program bejelentése, nemcsak a szervezet elsődleges mandátuma, az árstabilitás fenntartása szempontjából voltak fontosak, hanem mérsékelték a pénzügyi stabilitásra ható kockázatokat is, amelyek "egyes időszakokban extrém szinteket értek el".