Az eddigi próbálkozásokat újabbak követik jövőre, ahogy több ország megteszi a régóta napirenden lévő lépést, és beindítja saját digitális jegybankpénzét – áll az ING elemzői kitekintésében.

Ez annak ismeretében nem is meglepő, hogy míg tavaly júliusban a jegybankok 21 százaléka vizsgálta saját pénzének digitális kibocsátási lehetőséget, ez az arány idén októberre 36 százalékra nőtt. Ha ez az arány nem is a legnagyobb, de az összképhez tartozik, hogy az egyik ilyen jegybank a Bank of China, ezzel a világ lakosságának háromnegyede olyan országban él ahol már valamilyen szintre eljutottak a jegybankpénz digitalizálásban.

Kapcsolódó

Abban ugyan még mindig nincs konszenzus, hogy miként kellene hozzáállni a digitális pénzekhez, illetve, hogy a virtuális fizetések rohamos terjedése mellett egyáltalán van-e értelem annak, hogy hivatalos források is bocsássanak ki digitális dollárt, jüant, vagy éppen forintot.

Az vitathatatlan, hogy sok jegybank érzi úgy, hogy elveszítheti az irányítást a neki szabott gazdasági tér felett, ha nem lép be ebbe a térbe.

Van, aki siet, van, aki ráér

Európában a legelőrehaladottabb állapotban a svéd Riksbank van, ahol a 2017-es indulás óta 2020-ban már a gyakorlati tesztfázisba lépett az e-krona. A technológiai fejlesztés jól halad, viszont a jegybank biztonsági aggályokat is megfogalmazott, így a gyors indulás ellenére még legalább öt évig nem valószínű a tényleges indulás.

Az Európai Központi Bank aktívan kommunikálja, hogy mennyire komolyan veszi a digitális euró elindítását.

Az ING értékelése szerint ezzel az a nem titkolt szándéka Európának, hogy a fizetőeszközének erősítse a globális szerepét, ezzel együtt a kontinens politikai pozíciós is szilárdabbak legyenek.

Más fejlett gazdaságokban ez kevésbé tűnik égető kérdésnek. Az amerikai Federal Reserve vagy a Bank of England egyaránt vagy házon belül megosztott, vagy eleve csak felületesen fogalakozik a kérdéskörrel, így annak csekély a valószínűsége, hogy záros időn belül a dollár, mint a világ tartalékdevizája megjelenjen, mint digitális jegybanki pénz.

Nagyot szólhat 2022

A Bahamák, Nigéria és a Karib térség több kisebb állama lépett már ezen a téren, és több kisebb gazdaság követheti a példájukat jövőre. Helyi szinten, kevésbe fejlett banki infrastruktúrával sok nehézséget áthidalhat a digitalizáció, különösen úgy, hogy erre léteznek „dobozos” megoldások, amivel kicsiben könnyen meg lehet reformálni egy teljes pénzpiacot.

A nagy vízválasztó mégis a Téli Olimpia lehet. Kína amúgy is évek óta kutatja a digitális jüan lehetőségét, több körben már próbaüzemet is tartottak, amelyeket többnyire pozitívan értékeltek az ázsiai országban, ahol a nagyobb várásokban már eleve kiszorította a digitális fizetés a készpénzt.

Ha a pletykák igaznak bizonyultnak, a nagyobb tömegeket vonzó olimpiai játékok alkalmából indulhat el hivatalosan a digitális pénz, Peking ezzel is jelezheti, hogy ezen a téren is vezető pozícióra tart igényt a világgazdasági porondon.

Fő a stabilitás

Ha így is lenne, az ING értékelése alapján a nagy jegybankok akkor is inkább afelé indulnának el, hogy az úgynevezett stablecoinokat szabályozzák és alkalmazzák valamilyen formában. Ezek olyan digitális fizetőeszközök, amelyek fedezete tényleges pénz, például dollár.

Ez a szegmens a jegybankok nélkül is aktívan fejlődik. Különcként El Salvadorban hivatalos fizetőeszközzé vált a bitcoin, hasonló megoldásokat máshol is felvetetettek, miközben a kriptovaluták piaca rendkívül élénk, hiába figyelmeztet a kockázatokra az Nemzetközi Valutaalap (IMF).

Ami biztosra vehető, hogy a dollár szerepe, mint az elsődleges tartalékdeviza akkor sem forog közvetlen veszélyben, ha az euro vagy a jüan digitalizálása kitörő siker lenne. A Fed nélkül pedig nagyon távlatinak tűnik a tényleges korszakváltás.