Az Európai Bizottság az Európai Unió és Izrael közötti társulási megállapodás egyes kereskedelmi vonatkozású rendelkezéseinek felfüggesztését, valamint a Hamász iszlamista terrorszervezet több tagja, szélsőséges nézeteket valló izraeli miniszterek és erőszakos zsidó telepesek elleni szankciókat javasol - jelentette be Maros Sefcovic, az Európai Bizottság kereskedelmi ügyekért felelős biztosa.

„Sajnáljuk, hogy meg kellett tennünk ezt a lépést” – mondta Sefcovic, hozzátéve, hogy „ez mind megfelelő, mind arányos a Gázában zajló humanitárius válság fényében”.

Kapcsolódó

Sefcovic közölte, az Izraelnek biztosított pénzügyi támogatás felfüggesztése, és a célzott szankciók kivetésére vonatkozó javaslatok az Európai Unió és Izrael közötti társulási megállapodásnak való megfelelés felülvizsgálatát követik.

A felülvizsgálat alapján az uniós végrehajtó testület megállapította, hogy az izraeli kormány által hozott intézkedések az emberi jogok és a demokratikus elvek tiszteletben tartásának alapvető megsértését jelentik. Ez feljogosítja az Európai Uniót a megállapodás egyoldalú felfüggesztésére

– jelentette ki az uniós biztos.

A lépés Brüsszel eddigi legegyértelműbb jelzése, hogy jelentős nyomást kíván gyakorolni Benjamin Netanjahu kormányára.  

„Fontosnak tartom, hogy megmutassuk az európaiaknak, hogy képesek, hajlandóak és készek vagyunk reagálni, amikor átlépjük az elveinket és a határokat” – mondta egy magas rangú bizottsági tisztviselő az Euractivnak. 

A kereskedelmi felfüggesztés nagyjából 6 milliárd euró értékű árura vonatkozna, ami Izrael teljes uniós exportjának 37 százalékát jelentené. 

Kaja Kallas és Maros Sefcovic
Kaja Kallas és Maros Sefcovic
Kép: Getty Images, Thierry Monasse

A javasolt szankciók egyértelmű célkeresztjébe került Bezalel Smotrich izraeli pénzügyminiszter és Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter is,

akiket több nyugati ország, köztük Spanyolország, Hollandia és Szlovénia már kitiltott a területéről.  

Brüsszel szankciókat kiterjesztené a Hamász 10 magas rangú tisztviselőjére is, akiknek komoly felelősségük van a 2023 októberi Izrael elleni támadásban és ezáltal a jelenlegi konfliktusban. 

A kereskedelmi intézkedéseket önmagukban még talán lenne esély elfogadtatni – minősített többséggel, ám a miniszterekre és telepesekre vonatkozó javasolt szankciókhoz mind a 27 EU-tagállam egyhangú támogatására van szükség. Tekintettel arra, hogy Németország, Magyarország és rajtuk kívül még jó néhány tagállam is ellenzi azokat – aligha lesz belőle valami. Még az EU fődiplomatája, Kaja Kallas is a szkeptikus volt azzal kapcsolatban is, hogy a bizottság javaslatait végül támogatják-e az uniós országok.

A javaslatok az asztalon vannak, hogy nagyobb nyomást gyakoroljunk az izraeli kormányra ... most a tagállamokon a sor, hogy megvitassák a tanácsban, ami, ahogy azt tudjuk, problematikus.

– mondta.

A fő kérdés persze az, hogy miként működne ez a gyakorlatban – a The Guardian szerint

még azt sem feltétlenül jelentené, hogy eltűnnének az izraeli termékek a boltokból.

Csupán azt, hogy ezek a termékek a jövőben kikerülnének a szabadkereskedelmi megállapodások alól és vámot kellene utánuk fizetni.

Ebbe a körbe tartoznának például az orvosi eszközök, a sugárhajtóművek is, ám például a gyógyszerekre, beleértve a Teva termékeit, más szabályok vonatkoznak, így azokat várhatóan nem érintené.

Sefcovic kereskedelmi biztos elismerte, hogy a szabadkereskedelmi hozzáférés megszüntetésének hatása „szerény” lesz, és elismerte, hogy a vámok mindössze évi 227 millió eurós többletköltséget jelentenének.

A lap összegzése szerint ez legfeljebb egy szimbolikus lépésnek tekinthető.