Katasztrofális és példátlan következményekkel járna az, ha az Egyesült Államok nem tudna eleget tenni fizetési kötelezettségeinek azért, mert nem emelik meg az adósságplafont - ezt jelezte az USA pénzügyminisztériuma a kongresszus tagjainak írt levelében, amelyről a Marketwatch számolt be. (Az adósságplafont a kongresszus és az elnök együttes döntésével lehet megemelni - a szerk.)

A szaktárca a lehetséges következmények között említi a hitelpiacok befagyását, a dollár értékvesztését, a kamatok megugrását, a beruházások csökkenését, illetve azt, hogy a negatív hatások globálisak lehetnek, méghozzá akár a 2008-as válsághoz mérhető, vagy annál is súlyosabb pénzügyi krízist és recessziót előidézve.

A jelentés kitér arra, hogy az adósságplafon emelése körül 2011 nyarán kibontakozott politikai feszültség hosszútávon negatívan hatott a háztartások vagyonára, növelte a vállalkozások és a lakosság forrásköltségeit, továbbá kedvezőtlenül befolyásolta a magánszektorbeli bizalmat.

A kormány szakértői szerint már az üggyel kapcsolatos vita elhúzódása is súlyos stresszt okozhat a pénzpiacokon. Ennek első jeleit már most is látni lehet - tették hozzá. A minisztériumi jelzés odacsapott a Wall Streetnek is, nyitás után bő két órával a DJIA 1,1, a Nasdaq Composite 1,3, az S&P-500 1,2 százalékos mínuszban volt. Piaci elemzők szerint a Wall Street bezuhanásában a politikai patthelyzet mellett az is benne van, hogy az amerikai szolgáltatószektor növekedésének lassulását jelezték friss adatok augusztusra - a várt 58,6 pont helyett 54,4 ponton állt a mutató.

A tőzsdeindexek esésével a félelemindexként emlegetett VIX-index is megugrott, több mint 12 százalékkal. Ez egyben június 25. óta a legmagasabb szint is. A piaci félelemben benne van, hogy a kormányzati leállás munkahelyek elvesztésével járhat, valamint a gazdasági növekedésre is negatív hatást gyakorolhat. (Korábbi becslések szerint a leállás a GDP-t 0,2 százalékkal mérsékelheti hetente és napi 300 milliárd dollárjába kerül az amerikai gazdaságnak.)

Az amerikai kormányzat részleges leállása október elsejével indult, miután a kongresszusban nem született megállapodás az állam további finanszírozásáról. A republikánus képviselők az Obamacare néven elhíresült egészségügyi reform elhalasztásáért cserébe járultak volna hozzá az adósságplafon megemeléséhez, amelybe viszont Barack Obama amerikai elnök és a demokraták nem egyeztek bele. Az amerikai elnök jelezte: ebben a kérdésben nem hajlandó alkudni.

A pénzügyminiszter korábbi figyelmeztetése szerint az amerikai költségvetés október 17-re elérheti a jelenlegi adósságplafonként meghatározott 16 700 milliárd dolláros szintet. Amennyiben nem sikerül egyezségre jutnia a republikánus és a demokrata képviselőknek a finanszírozás kérdéséről a kongresszusban, illetve nem emelik meg az adósságplafont, automatikus kiadáscsökkentések lépnek életbe, az egyezség hiánya pedig egyben az amerikai állam fizetésképtelenné válását is jelentené.

Korábban Warren Buffett tőzsdeguru minősítette hülyeségnek az adósságplafon felemelése körüli huzavonát. A halasztást szerinte a piac rövid ideig túlélné.