A múlt század kilencvenes éveinek elején kezdtek terjedni Magyarországon az autóriasztók. Ezek villogtak, vijjogtak, és miután maguktól is hajlamosak voltak a riasztásra, hamarosan senki sem ügyelt arra, ha a közelében megszólalt egy figyelmeztető hang. Akkor az egyik angol lapban megjelent egy összehasonlítás a különböző védelmi eszközökről, és azt hozta ki legjobbnak, amelyik elzárja az üzemanyag útját, ha a kocsit nem a saját kulcsával indítják el. Az elzárót ugyanis csak a kocsi alatt, speciális kulccsal lehetett megbontani. Ma az az elterjedt vélemény, hogy az üzletekben kapható szabványos eszközökből felépített riasztórendszer nem sokat ér, mivel azokat kiismerték már azok, akik hatástalanítani akarják. Természetesen mindenki a maga eszközét dicséri, de ez is természetes. A totalcar.hu internetes magazinban nemrég be lehetett jelölni azt, hogy ki, mivel védi a kocsiját. Első helyen állt a riasztó, másodikon a váltózár és a harmadikon a semmi. Riasztók Mint a táblázat is mutatja, a leggyakoribb védelmi eszköz a riasztó. Ezek különféle mechanikus, elektromechanikus, elektronikus szerkezetek, amelyek többé-kevésbé lelassítják az illetéktelen személyek behatolását az autóba, és amelyeket rendszerint a motorházba szerelnek be. A gépjárműajtók és csomagtértetők általában hagyományos, kulcsos-kilincses zárakkal vannak ellátva. Ezeket a zárakat gyakorlott személyek viszonylag rövid idő alatt fel tudják nyitni, akár durva roncsolásos módszerekkel (például a zárhenger kihúzásával, megfúrásával). Az illetéktelen behatolásnak az a módszere is nagyon elterjedt, hogy egy ablak betörése után - benyúlva az utastérbe - kinyitják az ajtót, illetve onnan a motorháztetőt. A következő lépés pedig az ott elhelyezett "kis dobozok" hatástalanítása. Ezzel kiiktatódnak azok a bénító rendszerek, amelyek az indítást gátolják vagy pedig az üzemanyag útját zárják el. A lopás elkerülésének egyik útja az, hogy a motorház kinyitását kell megakadályozni. Ha ez lehetséges, akkor elmarad a riasztó hatástalanítása. Miután a motorháztetőt egy bowden (sodrott vagy egyszálú acélhuzal) segítségével lehet kinyitni a kocsiszekrényből - ez mozgatja a zár nyelvét -, a huzalra és a zárra kell koncentrálni, mondják ennek a filozófiának a hívei. Ők azok, akik a mechanikus védelmet helyezik előtérbe. A motorháztető-kinyitás megakadályozásának egyik módja az, hogy a nyitó bowdent "szabadonfutóvá" teszik. Ez egy olyan dobozzal történik, amelyben megszakad a huzal folytonossága, amit egy elektromechanikus szerkezet állít helyre újra. Vagyis ha leáll a motor, a bowden megszakad, viszont ha újraindul, akkor ismét nyitható a motortér fedele. Más esetben aktiválni lehet a bowden szabadonfutóját a riasztó bekapcsolásával is. Lényegében ezen az elven működik a "pajzs" néven ismert megoldás, bár kissé bonyolultabb a szerkezet. A riasztó megszakítási pontjai közül egy a motortérbe kerül, és ide szerelnek be minden védelmi eszközt is, majd a motorteret lezárják. Az ezt kínáló cég szerint mind a motortető zárja, mind pedig az azt nyitó bowden gyenge pontja a kocsinak, ezért a zárat megerősítik, a huzalt pedig fémszerkezetbe építik be. Amikor ez a védelmi rendszer be van élesítve, a gépjármű motorházának tetejét nem lehet kinyitni. Bár a tolvaj tudja, hogy mit kéne tennie, de mivel nem fér hozzá sem a védelmi rendszerhez, sem pedig a motortérben elhelyezett gyári eszközökhöz, a védelmi rendszert nem képes hatástalanítani. Így a kocsi saját motorjának a beindításával nem lehet ellopni a járművet. Az egyik biztosító annyira hatásosnak értékelte ezt a védelmet, hogy a casco biztosításból 50-70 százalék kedvezményt ad, ha a tulajdonos beszerelteti a berendezést. (Az ilyenfajta védelem beszerelése 50-70 ezer forintba kerül.) Itt jegyezzük meg, hogy több biztosító preferálja a casco biztosításnál a védelmet, leginkább a gps-alapú készülékek után adnak kedvezményt a díjból, rendszerint 10-20 százalékot. Gps-berendezések Az autóba épített készülék műholdakkal kommunikál, így nyomon követhető a mozgása. Ha nem a tulajdonos indítja a megszokott módon a kocsit, akkor riasztja a diszpécserközpontot, ahonnan elindulnak a felderítők. Van olyan cég, amelyik azzal reklámozza magát, hogy terepjárói is vannak, így bármilyen helyszínen képes fellelni a lopott autót. Közben értesítik a rendőrséget és már közös erővel folyik a kocsi megtalálása. Egyik nagy hátrányuk ezeknek a rendszereknek, hogy drágák. A beszerelés 50-70 ezer forint, és utána fizetni kell a havi fenntartási díjat is, 5-7 ezer forintot. A másik hátrányára egy internetes fórumon akadtunk: egyszerű kütyüvel letakarható a kocsi és senki sem látja, a központ sem. Az korábban is ismert volt, hogy az autóban lévő berendezést ki lehet iktatni, és akkor megszűnik a műholdas követés. Váltózárak A váltózárak lényege, hogy - hátramenetben, illetve az automata váltónál parkoló helyzetben - rögzítik az autó sebességváltóját, így a motor nem indítható el, vagy ha mégis, akkor sem lehet sebességet váltani vele. Legalábbis ez a cél. A váltózárnak két típusa létezik: a hagyományos stiftes, "stift-lock" és az újabb, a "press-lock" típusú. Az elsőnél a kulccsal működő rúd (stift) rögzíti a váltót, azt megálláskor be kell helyezni a sebességváltó oldalában kialakított nyílásba, majd indulás előtt - a kulcs elfordításával - kivehető a stift. A szükséges segédberendezéseket hegesztéssel vagy fej nélküli csavarokkal a kocsi aljához rögzítik. A modernebb változatnál a gyári csavarokhoz rögzítik a védelmi eszközt, amely a kulcs elfordításával aktiválódik - rögzíti a váltót -, illetve újabb fordítással nyitja a zárat. Egyes szakértők szerint azonban hiába rögzíti a zár a váltókart, ez szinte semmit nem ér, mert egy csavarhúzóval a tolvaj szétakasztja az utastérben a sebességváltó-mechanikát és a váltókart, és már lehet is váltani. Vagyis magát a váltómechanikát kell blokkolni, nem a kart - mondják. Mások szerint a hatásos védelemhez a kuplungot is reteszelni kell. Kormányzárak A kormányzárak két változatának beceneve is létezik: az egyszerűbbet baltának, a komolyabbat ufónak hívják. A balta az a szerkezet, amely összeköti a kormány felső részét a műszerfallal. Lezárt állapotban így nem forgatható a kormány. A totalcar.hu elég sommás véleményt fogalmaz meg róla. "Alapváltozata kétezer forint környékén kapható minden autósboltban, benzinkútnál és hipermarketben. Funkciója, hogy újabb néhány másodperccel meghosszabbítja az autó ellopását, illetve elriasztja a csak portyázgató, felesleges izgalmakat kerülni vágyó tolvajokat. Ezt a funkcióját be is tölti, viszont állati kényelmetlen használaton kívül: mindenhol útban van, fékezésnél leesik, ilyenek. A baltazárak csúcsmodellje több mint 50 ezerbe kerül, és specialitása, hogy ha valaki hozzáér, azt megcsapja a belső kis aksi által termelt árammal. Ki- és bekapcsolása természetesen távirányítóval lehetséges." Ezzel szemben az ufónak nevezett változata - a forgalmazók állítása szerint - 10 percen túl is ellenáll a nyitásnak. Ez befedi a teljes kormányt, így védi a légzsákot és a kormány csavarjait is. A forgalmazók az elrettentő hatására hivatkoznak. Újra a totalcar.hu-t idézzük: "Egy autósújság tesztje alapján lett az autóvédelem slágerlistás szereplője. Míg a legtöbb mechanikus cucc csak másodpercekre tartotta fel munkájukban az autótolvajokat, addig ez a sárga izé öt percnél is tovább maradt a helyén, ennyi ideje pedig ritkán van a munkahelyi stressznek kitett autótolvajnak. A szerkezet nagy hátránya a borsos ára (17-30 ezer forint között kapható), illetve, hogy bazi nagy, sehova nem lehet normálisan elrakni használaton kívül. Felhelyezésénél már csak a levétele nehézkesebb. A design előnye viszont, hogy elvileg a légzsákot is védi. Sokáig nem tudtam elképzelni, hogy egy autóból kilopják a légzsákot, a múlt héten viszont egy hondás ismerős találta kibelezve a kormánykerekét." Mára kikopott a divatból az esernyő nevű szerkezet, amely a kormányt kötötte össze a fékpedállal: lezárva se a kormányt nem lehetett forgatni, se a fékpedált taposni. Viszont elég könnyen nyitható, vágható volt. Vannak csak pedálkalodák, ezek hátránya viszont, hogy kívülről nem láthatók, ezért elrettentő szerepük minimális. Gravírozás Első változata az ablakokba gravírozott rendszám volt. Kezdetben ezt homokfúvással végezték, ma már a maratásos technológia a gyakoribb. Előnye, hogy a lopott autót más rendszámmal nemigen lehet forgalomba helyezni. Találkoztunk olyan véleménnyel, hogy a gravírozás eltüntethető, de aki ezt állította, a részletekről nem szolgált felvilágosítással. A gravírozás új generációja az UV-fényben látható biztonsági jelölés a karosszériaelemeken. Az ötlet nem új, csak a technológia, amelynek a segítségével sokkal szélesebb körben elérhetővé válik. A rendszer legnagyobb előnye, hogy egyszerre használ látható és láthatatlan jelöléseket. A rendszerrel belegravírozható a gépjármű alvázszáma az összes üvegbe - ez látható - és a karosszériaelemek belső felületére, de a lámpák, a könnyűfém felnik és a belső műanyagok is jelölhetőek, viszont láthatatlanul. A lakkozott karosszériaelemeken az azonosító jelek áthatolnak a fedőlakkon, a festékrétegen és az alapozón, de a karosszériát nem bántják. A karosszériaelemeken a jelölés csak UV-sugárzás hatására látszik, de a nyári időszakban az erősebb UV-A és UV-B sugárzás miatt szabad szemmel alig észrevehetően láthatóvá válik. Mivel ezek a jelölések az elemek belső felületén találhatóak, egyáltalán nem zavaróak. Az azonosító adatok átfényezés után is látszanak egy UV-lámpa segítségével. Az eltávolítás egyetlen módja a fényezés eltávolítása és az elem teljes újrafényezése. Az eljárás fedőlakk nélküli fényezésen nem végezhető el, de a normál fényezésű gépkocsik a 90-es évek közepétől már fedőlakkal rendelkeznek. Az így megjelölt autók két hátsó ajtajának ablakára figyelmeztető matrica kerül, amely felhívja a tolvajok figyelmét arra, hogy ezt a gépkocsit nem éri meg elvinni. A jelölt gépkocsik gravírozott azonosító adatait saját adatbázisukban tárolják az ezzel foglalkozó cégek, ezekről másolatot adnak a biztosítóknak és a rendőrségnek is.