A tavalyi második félévben több tényező is kedvezően befolyásolta a haszonállat-takarmánykeverékek iránti keresletet, ezek közül is kiemelkedik az alapanyagok árának drasztikus zuhanása: az orosz-ukrán háború kitörése és a 2022. évi súlyos aszály miatti jelentős áremelkedést meglepően gyors és nagymértékű árzuhanás követte a kukoricánál, a búzánál és az egyéb szemesterményeknél.

Magyarországon április első hetében a takarmánybúzát 37 százalékkal alacsonyabb, 59,1 ezer forintos tonnánkénti áron, míg a takarmánykukoricát 32 százalékkal kevesebbért, tonnánként 60 ezer forintért adták 2023 azonos időszakához képest.

Az alapanyagárak esésének köszönhetően az állattartók – akiknek a tavalyi év első félévéig a 2021-es szintnél akár 30-40 százalékkal is magasabb takarmányköltséggel kellett számolniuk – az idei évben már jóval kedvezőbb takarmányárakkal kalkulálhatnak (a baromfiszektor költségeinek 65-70 százalékát a takarmányköltségek adják).

Elsősorban a baromfiszektor az exportorientált

A magyar takarmányipar alapvetően a hazai szükségleteket szolgálja ki, függetlenül attól, hogy az állattenyésztés egyes ágazatai (elsősorban a baromfiszektor) kifejezetten exportorientált.

A hazánkban előállított takarmányt elsősorban Magyarországon használják fel, az itthon gyártott összes takarmány csupán nagyjából 5 százaléka, évi 150-250 ezer tonna takarmány kerül exportra, elsősorban Romániába.

2021-ben közel 4 millió tonna volt a belföldi keveréktakarmány-gyártás mértéke, ami az Európai Unió teljes kapacitásának mintegy 2,7 százalékát jelenti.

A hazai volumen 2022-ben mintegy 10 százalékkal, 3,637 millió tonnára csökkent, többek között a sertéspestis és a madárinfluenza-járvány, az infláció és a kamatterhek növekedése miatt.

Bár hivatalos statisztika még nem áll rendelkezésre a tavalyi évi termelésről, ezek hatása még 2023-ban is érvényesült, és várakozásaik szerint 3,4 millió tonnára csökkent tavaly a hazai takarmánygyártás volumene.

2021-ben a hazánkban gyártott összes takarmány mintegy 50 százalékát a baromfifélék, nagyjából harmadát a sertések, és további körülbelül 12 százalékát a kérődzők (elsősorban szarvasmarhák) számára állították elő, az egyéb takarmányok mennyisége ezeken felül hozzávetőlegesen 120 ezer tonnát tett ki.

Ezek az arányok alapvetően tavaly sem változtak, egyedül a sertéstakarmányok 2021-es, 1,3 millió tonnás súlya csökkent a múlt évben 1 millió tonnára, főként a sertéspestis okozta állománycsökkenés és a külföldi húsimport miatt.

A tavalyi évben a takarmányok alapanyagárai normalizálódtak, és 2024-ben várhatóan sem lefelé, sem fölfelé nem fognak jelentősen elmozdulni a mostani szintekről. Az ágazatot megrázó esemény az energiaárakban sem várható idén, ezért a 2022-ben és 2023-ban látott – egyébként lassuló ütemű – csökkenést 2024-ben már egy visszapattanás követheti a magyar takarmánypiacon.

Elérhető a 2021-es mennyiség

A 2024-es évben várható visszapattanás eredményeképpen a Magyarországon előállított sertéstakarmány mennyisége ismét elérheti majd a 2021-es, 1,3 millió tonnás mennyiséget.

A baromfiágazatban – elsősorban a brojlereknél, amelyek száma itthon évente 220-230 millió körül mozog – további termelésnövekedés várható, ezért a baromfitakarmány-gyártás is visszatérhet idén a 2021-es 2 millió tonna körüli szintre, míg a szarvasmarhák számára előállított tápok mennyisége idén félmillió tonna körül alakulhat.

A teljes hazai takarmánygyártás tehát ismét elérheti a 3,9-4 millió tonna körüli volument.