BUX 138405.15 -0,36 %
OTP 44480 -1,13 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Nagy Márton: Az AI mindenkié, de leginkább a nagyhatalmaké

Felülvizsgált kormányzati AI stratégia és új tőkeprogramok, ezek jönnek hamarosan - jelentette be Nagy Márton nemzetgazdaság miniszter az AI Summit 2025 rendezvényen. A tárcavezető szerint azonban már most lemaradásban vagyunk, nem Magyarország, hanem a teljes EU, az Egyesült Államokkal és Kínával szemben.

2025. szeptember 8. hétfő, 10:30

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tartotta az AI Summit 2025 első előadását. Az AI tényleg átalakítja az életünket, ez igaz és az is, hogy fontosabb lesz mint az internet – véli a tárcavezető. 

Az EU azonban a jelek szerint sajnálatos módon nem az AI-t, az innovációt fejleszti, hanem a hadiipart – emelte ki a miniszter, az Unió versenyhátránya vitathatatlan, hiába készült el egy erre adható válaszként a Draghi-jelentés, az gyakorlatilag a kukában landolt, a benne lévő javaslatokból eddig nem valósult meg szinte semmi. Nagy Márton szerint egyértelmű, hogy

a jövő technológiájára fókuszáló K+F költésekben is amerikai és kínai dominancia jellemző, Európa itt is lemaradó. 

3+1 dolog, ami az AI-hoz szükséges

Pénz, adat és energia ez a 3 dolog, ami kell az AI-hoz, plusz még az ember, utóbbi viszont lehet hogy egy idő után mellőzhető lesz. Az AI ököszisztéma most még számos akadályba ütközik az EU-ban, hívta fel a figyelmet Nagy Márton. Ezek:

  • drága energia: tavaly az áram az EU fogyasztóknak 2-szeresébe került, mint például Kínában, vagy az USA-ban
  • túlszabályozottság
  • elégtelen finanszírozás
  • lemaradás a kutatásban, agyelszívás
  • felhő-és adatszuverenitás hiánya

Az a helyzet jelenleg, hogy a messze Kínában költik a legtöbbet AI-kutatásokra. Ezek mind összefüggésben állnak azzal, hogy az alapmodellek számában is nagyon lemaradt az EU, összesen 32 modellel rendelkezünk, míg az Egyesült Államokban 10-szer ennyi AI-modell van most is fejlesztés alatt.

Össze kell hozni az AI-t a kkv-kkal

Az innováció terén egyébként Magyarország több erősségre támaszkodhat, ilyen egyebek mellett a nagy sebességű vezetékes internet, valamint az 5G lefedettség. Az MKIK-val van egy közös NGM projekt, itt az a cél, hogy az AI-t megismertessék a kis-és középvállalatokkal. Ezen a területen azért van mit javítani, mert a kkv-k digitális aktivitása nagyon alacsony. Az energiaválság egyik következménye, hogy az AI penetráció alacsony a magyar vállalatok között.

Nagy Márton bejelentette, hogy a kormány két új tőkeprogramot indít, amelyek kiemelt célja a magyar mesterséges intelligencia startupok finanszírozása. A keretösszegek 17 és 51 milliárd forint. Ezek a korai fázisú kockázati tőkealapok, amelyeknek részben van uniós finanszírozása, de arról is szó van, hogy például legyen most új, akár költségvetési alapú AI-tőkeprogram is.

Ez kiegészül a kormány AI stratégiájának a felülvizsgálatával.

A stratégiában vannak konkrét célok is, számszaki célok is. 15 százalékkal növeli a GDP-t az AI adaptációja, tehát ez az amit szeretne a magyar kormány is elérni.

Sárosi Viktor
Sárosi Viktor
A főiskola elvégzése után rögtön újságíróként kezdtem dolgozni, már akkor is hiány volt a gazdasági területen mozgó kollégákból, ezért én is ilyen témákkal kezdtem foglalkozni. A szakterület szép lassan a tőzsde és tágabb értelemben vett pénz- és tőkepiac lett, amit ettől függetlenül is követek, mivel magánbefektetőnek is tartom magam, a portfóliómat aktívan kezelem. A Népszava gazdasági rovata után a 2000-es évek elején az Index tőzsde és gazdaság rovatai következtek, innen pedig kitérő a reklámügynökségek, nyomdai produkciós cégek felé. Majd ismét tőzsdei újságírás, 2017-től a nyomtatott, később az online Világgazdaságnál, most pedig az Economxnél. Szakterületek: magyar tőzsdei cégek, állampapírok, forintárfolyam, befektetési alapok.

Ez is érdekelhet