Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
„Óriási a zaj a mesterséges intelligencia (AI) körül. Mindenki keresi, hogy mi a jó irány és kinek-mi a szerepe. Mi is ezt tesszük a MKIK-nál és a kapcsolódó szervezeteknél” – mondta Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke, a KAVOSZ elnöke.
Mint fogalmazott, az MKIK és a hozzá kapcsolódó szervezetek is azon dolgoznak, hogy feltérképezzék, milyen utakon lehet a magyar vállalkozások számára valódi előnyöket kovácsolni az új technológiából.
Félelmek és filozófia
A mesterséges intelligenciát övező félelmekben gyakran mélyebb filozófiai dilemmák jelennek meg: vajon létezik-e szabad akarat, vagy minden determinált? Balog Ádám szerint sokan úgy érzik, hogy az emberi szabadság és kreativitás egyre inkább háttérbe szorul, mintha csak végrehajtanánk a körülmények által előre meghatározott döntéseket.
„Elvenni lehet, de alkotni nem”
– idézte a kétkedők gondolkodásmódját.
Az MKIK alelnöke ugyanakkor hangsúlyozta: ez a hozzáállás zsákutca. Egy gazdaság nem lehet sikeres, ha pusztán osztogatásra épít, és nincs mögötte értékteremtés. Az emberek alkotóerejére, kreativitására kell építeni, hiszen csak így lehet hosszú távon fenntartható növekedést elérni. Ezért a AI-t sem szabad fenyegetésként kezelni: meg kell találni azokat a pontokat, ahol a magyar vállalkozások hozzá tudnak adni, és részt tudnak venni a globális versenyben.
Hol a helyünk a versenyben?
Balog Ádám szerint Magyarországnak nem az a célja, hogy saját nagy, globális AI-platformokat építsen ki – ez irreális lenne –, hanem az, hogy speciális, szűkebb területeken mutasson erőt. A niche-megoldásokban, a lokálisan testre szabott fejlesztésekben sokkal több lehetőség rejlik, mert ezek révén egy-egy vállalkozás nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is kitűnhet.
A piac természetesen szelektálni fog: lesz néhány vállalkozás, amely kiemelkedően sikeres lesz, egy nagyobb kör, amely jól teljesít, és sokan, akik csak átlagos eredményeket érnek el. Az MKIK célja, hogy minél több magyar cég kerüljön az élmezőnybe, és sikereikkel az egész gazdaságot erősítsék.
Kis lépések, nagy lehetőségek
Balog Ádám a mesterséges intelligenciát a '80-as és '90-es évek internet megjelenéséhez hasonlította. Akkor is sokan bizonytalanok voltak, de azok a cégek, amelyek bátran kísérleteztek, ma globális óriások.
„Nem ősrobbanásban kell gondolkodni, hanem kísérletezni, kisebb lépésekben elindulni”
– fogalmazott.
Ehhez azonban elengedhetetlen a nyitottság, a közösségépítés és a saját folyamataink mély megismerése. Mint mondta, a vállalkozásoknak először saját működésük gyenge pontjait és fejlesztési lehetőségeit kell feltérképezniük, és ezután lehet jól beépíteni az AI-t a mindennapi működésbe.
Konkrét kamarai támogatások
Az MKIK és partnerei elindították a digitális ébresztő nevű oktatási programot, amely a digitálisan kevésbé érett vállalkozóknak nyújt támogatást abban, hogy
- kialakítsák a stratégiai gondolkodást,
- és bátran elinduljanak a digitális átalakulás útján.
A KAVOSZ-nál már gyakorlati szinten is használják az AI-t: automatizálták a befektetési folyamatokat és a portfóliómenedzsmentet, emellett dolgoznak az ügyfélszolgálati rendszerek felgyorsításán és a dokumentumok feldolgozásának egyszerűsítésén.
Hasonló folyamatok indultak el a VOSZ-nál is, ahol szintén a mindennapi működés hatékonyságát kívánják növelni az AI alkalmazásával.
Régi kérdések új fényben
Balog szerint az AI bevezetése nemcsak technológiai, hanem szellemi kihívás is. Új megközelítéseket nyit meg, de közben régi kérdéseket hoz vissza a gondolkodásba: mit jelent a szabad akarat, hol húzódnak a korlátaink, hogyan maradhat meg az emberi kreativitás a gépi rendszerek mellett?
„A mesterséges intelligenciához nem félelemmel, hanem lehetőségként kell közelítenünk. Ha megfelelő testtartással állunk hozzá, sokkal többet tudunk kihozni belőle, mint gondolnánk” – hangsúlyozta. Mint fogalmazott, olyan új megközelítést biztosít az AI, amihez bizonyos régi kérdéseket ismét fel kell tenni.
