Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az amerikai médiumoknak ez már nem a jövő, hanem a jelen valósága: a Similarweb digitális piaci adatelemző cég szerint a HuffPost asztali és mobil webhelyeire érkező organikus keresésből származó forgalom az elmúlt három évben valamivel több mint a felére esett vissza, a Washington Post esetében pedig majdnem ugyanennyivel.
A Business Insiderre érkező organikus keresési forgalom 55 százalékkal csökkent 2022 áprilisa és 2025 áprilisa között.
Májusban ennek következtében mintegy 21 százalékkal csökkentették a szerkesztőség létszámát. Barbara Peng vezérigazgató szerint a lépés célja az volt, hogy segítsen a kiadványnak „elviselni a rajtunk kívül álló extrém forgalmi visszaeséseket”.
A New York Timesnál a Similarweb adatai szerint az organikus keresésből származó forgalom aránya az újság asztali és mobil webhelyeire 2025 áprilisában 36,5 százalékra csökkent a három évvel korábbi közel 44 százalékról.
Nicholas Thompson, az Atlantic vezérigazgatója pedig arról beszélt egy év elején tartott vállalati szintű találkozón, hogy azzal kell számolniuk, hogy a Google-ből érkező forgalom a nulla felé fog csökkenni, a vállalatnak pedig ennek megfelelően kell fejlesztenie az üzleti modelljét.
A Google felforgatja a piacot
A Google 2024 májusában vezette be (Magyarországon idén májusban élesítették) a mesterséges intelligencián alapuló áttekintéseket. Az AI Overviews (magyarul AI-alapú áttekintés) egy olyan új funkció, amely a keresési eredmények legtetején jelenik meg, MI segítségével foglalja össze a keresés témájával kapcsolatos legfontosabb információkat.
A következmények drasztikusak: számos elemzés kimutatta, hogy a mesterséges intelligencia általi áttekintés 30 és 70 százalék közötti mértékben csökkenti a Google által a webhelyekre küldött forgalom mennyiségét, az úgynevezett „átkattintási arányt”, attól függően, hogy mit keresnek az emberek.
Az elemzések arra is rámutattak, hogy a Google-keresések mintegy 60 százaléka ma már „nulla kattintású”, azaz a felhasználó egyetlen linkre sem kattint.
A BrightEdge adatelemző cég szerint a mesterséges intelligenciának köszönhetően az áttekintések 49 százalékkal növelték a megjelenítések számát az interneten, de a kattintások száma 30 százalékkal csökkent, mivel az emberek egyszerűen a mesterséges intelligenciától kapják meg a válaszokat, amiket keresnek.
Idén májusban pedig újabb újdonságot élesített a Google: megjelent a mesterséges intelligencia mód (AI Mode) a fenti gombok között, amely az AI alapú áttekintéssel ellentétben teljesen lecseréli a hagyományos keresési eredményeket. Ehelyett egy ChatGPT-hez hasonló chatbot gyakorlatilag egy miniatűr cikket hoz létre, hogy megválaszolja a kérdésünket. Tehát lényegében az AI-jal való beszélgetés útján lehet információhoz jutni, értelemszerűen a jelenleginél is sokkal kevesebb közvetlen linkkel a forrásokra.
Az AI Mode ugyanis egy olyan módszert alkalmaz, ahol a mesterséges intelligencia altémákra bontja a kérdést, és egyszerre több keresést végez. A Google szerint ez lehetővé teszi, hogy változatosabb forrásokat ajánljon, mélyebb válaszokat adjon a bonyolultabb kérdésekre, miközben a felhasználónak lehetősége van további kérdéseket feltenni.
Ez a funkció egyelőre csak opcionális, azonban a Google keresési vezetője, Liz Reid az eszköz bevezetésekor világosan kimondta, hogy „ez a Google Keresés jövője”, míg Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója a vállalat éves fejlesztői konferenciáján úgy fogalmazott az újdonság kapcsán, hogy „ez a keresés teljes újragondolása”.
A szakértők úgy vélik, hogy a mesterséges intelligencia mód valamelyik verziója hamarosan alapértelmezetté válik, és ez felerősítené a mesterséges intelligencia forgalomra gyakorolt hatását, mivel teljesen megszüntetné a linkek hagyományos listáját.
Ha a Google jelenlegi formájában alapértelmezetté teszi a mesterséges intelligencia módot, az pusztító hatással lesz az internetre
– mondta a BBC-nek Lily Ray, az Amsive marketingügynökség keresőoptimalizálási (SEO) stratégiájáért és kutatásáért felelős alelnöke.
Barry Adams, a Polemic Digital SEO cég alapítója szerint azt várja, hogy „a Google MI módjából a webre irányuló kattintások száma körülbelül a fele lesz, és ez az optimista forgatókönyv szerint van így”.
A Google szerint ezek az aggodalmak túlzóak. A vállalat úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia mód egészségesebbé és hasznosabbá teszi az internetet.
Azt azonban a techóriás sem tagadja, hogy az internet hamarosan teljesen másképp fog kinézni, mint jelenleg, a következő egy-két évben végleg lezárul egy korszak az online térben.
Eljött a gépi web és a chatbotok kora?
A chatbotok alapját képező nagyméretű nyelvi modelleket (LLM) jelenlegó a nyílt webről, többek között hírcikkekből gyűjtött adatokon képezik ki. Sokak szerint azonban ideje felkészítenünk magunkat a gépi web (machine web) eljövetelére, ahol a weboldalakat a mesterséges intelligencia, és nem az emberek számára készítik, a chatbotok által felolvasott összefoglalók lesznek az információfogyasztás elsődleges módjai.
Demis Hassabis, a Google DeepMind vezetője szerint ez úgy nézhet majd ki, hogy a kiadók közvetlenül a mesterséges intelligencia modellekhez fogják eljuttatni a tartalmaikat, és néhányan majd nem is veszik a fáradságot, hogy ezeket az információkat a weboldalukon is közzétegyék, hogy az emberek elolvashassák őket.
Matthew Prince, a Cloudflare vezérigazgatója azonban egy komoly problémát lát ezzel kapcsolatban, miszerint
„a robotok nem kattintanak a hirdetésekre”, így kérdés hogyan kapják meg a fizetésüket az alkotók.
Néhány médiavállalat már jelenlegi helyzetben is ambivalens viszonyban van a mesterséges intelligencia cégekkel: jogi csatározások is zajlanak, miközben licencszerződéseket is kötnek egymással. A New York Times például beperelte az OpenAI-t és a Microsoftot szerzői jogok megsértése miatt, viszont nemrégiben bejelentette, hogy licencszerződést kötött az Amazonnal. A News Corp. tartalomszerződést kötött az OpenAI-jal, miközben két leányvállalata beperelte a Perplexityt. A Google pedig évi 60 millió dollárt fizet a Redditnek a mesterséges intelligencia felhasználói adatokon való betanításáért.
A kiadóknak azonban valószínűleg nincs is más választásuk, mivel egy bírósági ügy kapcsán nyilvánosságra hozott belső dokumentumok azt mutatják, hogy a Google nagyobb bejelentés nélkül frissítette a szabályait, így a Google Keresésben való részvétel azt jelenti, hogy a webhelyek automatikusan engedélyt adnak a tartalom mesterséges intelligencia általi felhasználására. A kiadók kiléphetnek, de ez azzal jár, hogy teljesen eltűnnek a keresési eredmények közül.
Mindeközben a Google-ön is óriási a nyomás, mivel egy felmérés szerint az amerikaiak több mint 70 százaléka időnként mesterséges intelligencia alapú eszközöket, jellemzően a ChatGPT-t használja a keresőmotorok helyett.
Nagyon leegyszerűsítve a web egy ki nem mondott megállapodáson alapszik: a Google és a hozzá hasonló keresőmotorok ingyen beszippantják a különböző oldalak tartalmait, cserébe oda terelik az embereket, akik ott vásárolnak és reklámokat néznek. A weboldalak - köztük a média - így monetizálnak, és tartják fenn magukat hosszú távon. A BrightEdge kutatása szerint a munkamenetek 68 százaléka kezdődik valamilyen keresővel, és a keresések 90 százaléka a Google-ben zajlik - csak hogy érzékeltessük, mennyire kiszolgáltatottá vált többek között a média is a keresőóriás(ok)nak. A Google aprónak tűnő változtatása beláthatatlan következményekkel járhat. Egyes szakértők szerint a minőségi információk egyre ritkábbak lesznek az interneten, és sokan elveszíthetik a munkájukat.
Cikkünk következő részében megnézzük, milyen hatása lehet a keresőmotorok és a keresési szokások változásának.
