Személyre szabottan és automatizáltan nyújt segítséget
befektetési döntésekhez a Corvinus egyetem kutatói által kidolgozott modell. Az
ajánlórendszer gépi tanulással, iteratívan figyelembe veszi többek között a demográfiai tényezőket, egyéni preferenciákat és a szakértői tudást is, és
három jellemző befektetői típust különített el az adatok alapján.
A kutatók – Asefeh Asemi, Adeleh Asemi és Kő Andrea – ehhez 2019-ben
online felmérést végeztek, 1542 válaszadó demográfiai adatai (életkor, nem,
foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely, jövedelmi szint), személyiségjegyei,
a digitális megoldásokra való nyitottsága, pénzügyi helyzete, megtakarításai,
jövőbeni pénzügyi tervei, és az alapján, hogy mennyire vannak tudatában a
lehetséges pénzügyi kockázatoknak. A Corvinus befektetésajánló-rendszere ezekre
az adatokra építve, a gépi tanulást, valamint az ún. fuzzy logikát (amely az
életlen halmazokat is kezelni képes) ötvözte a szakértői véleményekkel.
A rendszer a klaszterezéssel háromféle befektetői típust
azonosított aszerint, hogy melyik befektetési forma illik leginkább a különféle
demográfiai csoportokhoz.
A tőzsdétől idegenkedők:
Jellemzően állampapírokat, befektetési alapokat és
részvényeket vásárolnak, de államkötvényeket általában nem. Ezek a személyek az
elmúlt 3 évben nem vállalkoztak tőzsdei befektetésre, és nem követték
rendszeresen a vásárolt részvények teljesítményét. A demográfiai jellemzők
alapján ide tartoznak például a posztgraduális végzettségű és az alacsonyabb
vezetői állásokban dolgozó potenciális befektetők.
A mindenevők:
Általában befektetési terméknek tekintik a tőzsdén jegyzett
részvények, befektetési alapok, állampapírok mellett az önkéntes
nyugdíjpénztárakat és az államkötvényeket is. Ezek a személyek az elmúlt 3
évben fektettek be a tőzsdére és rendszeresen figyelemmel követték a részvények
teljesítményét. Ide tartoznak például jellemzően a 45 év körüli, illetve a
Budapesten kívül élő, havi 300 ezer forint körül kereső válaszadók.
A befektetési alapokat mellőzők:
Gyakran mellőzik a befektetési alapokat, ugyanakkor számukra
- az előző csoporthoz hasonlóan - a legkedveltebb befektetési eszközök a
tőzsdén jegyzett részvények, az önkéntes nyugdíjpénztárak és állampapírok, az
elmúlt 3 évben a tőzsdén is vásároltak, és rendszeresen ellenőrizték a
részvények árfolyamát. A demográfiai jellemzők alapján ide tartoznak az 500
ezer forintot meghaladó havi jövedelműek, valamint az alacsonyabb vezetői
állást betöltő, főiskolai vagy egyetemi végzettségű válaszadók.
Modellünkkel bebizonyosodott, hogy a különböző demográfiai tényezők befolyásolhatják az egyén befektetési preferenciáit és ajánlásait, a jövedelem növekedésével például arányaiban egyre kevesebb nő válik befektetővé
– mondta Kő Andrea, a Corvinus kutatója, a tanulmány egyik szerzője.
Hozzátette: a Corvinuson kidolgozott új befektetési ajánlórendszer abban is
egyedülálló, hogy felhasználja a befektetők és a szakértők visszajelzéseit, így
sokkal pontosabb és relevánsabb ajánlatokat tud tenni, tehát a rendszer
továbbfejleszthető.
A modell arra is képes, hogy részben hibás vagy hiányos
adatok alapján működjön.
Az ajánlórendszer befektetési társaságoknak, egyéni
befektetőknek és alapkezelőknek is hasznos lehet befektetési döntéseik
meghozatalában. A begyűjtött adatok értékes betekintést nyújthatnak abba, hogy
az ügyfelek hogyan használják és értékelik pénzügyi szolgáltatásokat és
termékeket. Ez pedig a jelenlegi és potenciális befektetők viselkedésének
előrejelzésében is segíthet.
