A csúcstechnológiás gépek, amelyek rekordgyorsasággal képesek átfutni az eurokratikus szakzsargont, több száz fordítót váltottak fel az Európai Uniónál, leépítve ezzel a többnyelvű brüsszeli intézmények egyik legnagyobb és legrégebbi részlegét – adta hírül a Politico.
Ez még csak a kezdet lehet, mivel az új mesterséges intelligencia-eszközök még inkább helyettesíthetik az embereket. A fordítók nélkülözhetetlen fogaskerekek a bonyolult uniós gépezetben, mivel minden egyes hivatalos szöveget le kell fordítani az Unió 24 munkanyelvére, mielőtt hatályba lépne.
Néhány évvel ezelőttig ezt a herkulesi feladatot kizárólag emberek végezték, de ez ma már nincs így.
Az Európai Bizottság fordítói részlege 17 százalékkal zsugorodott, mivel a gépi fordítás használatát kiterjesztették. Az uniós fordítók nem sok nosztalgiát éreznek a régi idők iránt, amikor órákig lapozgatták a szótárakat és gépelték a terjedelmes dokumentumokat.
Az új technológia rengeteg időt takarít meg
„Az az idő, amit még 1999-ben azzal töltöttem, hogy a helyi könyvtárba sétáltam, és megnéztem a megfelelő bekezdést, hogy be tudjam gépelni, ma már a tényleges fordítással tölthető” – mondta Markus Foti veterán fordító, aki jelenleg a Bizottság gépi fordítási osztályát vezeti.
A fordítók azonban határozottan a mellett kardoskodnak, hogy szakmájuk halála erősen eltúlzott. Bár a munka alkalmazkodik a mesterséges intelligenciához, az emberi tényező továbbra is elengedhetetlen lesz. Mindig szükség lesz emberi szakértői hitelesítésre.
Hogyan vált digitálissá a fordítás?
Ahogy a 2000-es évek elején új tagállamok csatlakoztak a klubhoz, és végül 24-re nőtt az Unió hivatalos nyelveinek száma, Brüsszel egyre hatékonyabb eszközöket fejlesztett ki, miközben fordítási teljesítménye ugrásszerűen megnőtt. A Bizottság kénytelen volt félretenni régi fordítórendszerét, mivel az nem volt alkalmas arra, hogy a kelet-európai újonnan csatlakozók nyelvén dolgozzon.
Ez egy szabályokon alapuló rendszer volt, ahol szótárakat, nyelvtani és átalakítási szabályokat kellett létrehozni. Ez kifejezetten nehézkes és munkaigényes volt
– mondta Dieter Rummel, a Bizottság fordítási osztályának informatikai vezetője.
Az uniós végrehajtó testület szóvivője szerint a bizottsági fordítók munkaterhelése a 2013-as mintegy 2 millió oldalról 2022-re 2,5 millió oldalra nőtt. 2013-ban egy új, adatvezérelt fordítómotor tűnt fel, hogy négy évvel később egy még kifinomultabb és jobb teljesítményű fordítási rendszer váltsa fel. Ez már mesterséges neurális hálózatot használt a szavak sorrendjének előrejelzésére.
Ezek a fejlett eszközök jó ár-érték arányt képviselnek, mivel lehetővé teszik, hogy kevesebb munkatárs fordítsa le az uniós jogszabályok egyre nagyobb részét, ez azonban hatalmas érvágást jelentett maguknak a fordítóknak.
Az EU végrehajtó szerve szerint a Bizottság külön erre a célra létrehozott fordítói egységének – a brüsszeli szakzsargonban DGT-nek nevezett – állandó munkatársainak létszáma a 2013-as 2450-ről idén mintegy 2000-re csökkent.
Növekedő munkaterhelés, stressz és kiégés
Ugyanebben az időszakban a mentális egészségügyi problémák és a kiégés esetei jelentősen megnőttek a fordítók körében Cristiano Sebastiani, az uniós alkalmazottakat képviselő Renouveau et Démocratie szakszervezet elnöke szerint, amit a növekvő munkaterhelés és a teljesítménykényszer okozott.
Az elmúlt évtizedben a Bizottság kiszervezte a felduzzadó munkaterhet.
A Bizottság fordítási kiadásai a 2012-es 26,5 millió euróról 2023-ra 35,8 millió euróra emelkedtek. Az uniós fordítók hangsúlyozzák, hogy napi rutinjuk a hibák kiszűrése és a gépi fordítású szövegek uniós beszédhez való igazítása felé terelődik. A fordítók szakzsargonjában ezt utószerkesztésnek nevezik, és ez egyre fontosabb része a munkájuknak.
Az uniós buborékon kívüli marketingcégek pedig egyre gyakrabban fordulnak az úgynevezett „átdolgozókhoz”, hogy a célközönség számára újracsomagolják az üzeneteket. A fordítók abban is reménykednek, hogy az EU növekvő közösségi médiahasználata új lehetőségeket teremthet számukra.
A többnyelvűség védelme nem túl népszerű harc, ugyanis drága
– jegyezte meg Sebastiani, aki úgy véli, hogy a fordítói állások leépítése azzal fenyeget, hogy az EU többnyelvűségét az angol nyelv javára gyengíti. Sheila Castilho, aki a Dublin City University fordítói mesterképzésének vezetője, azonban rámutatott, hogy a kevésbé elterjedt nyelvekre szakosodott fordítóknak könnyebb dolguk van a Bizottságnál, mivel a ritkább nyelvek körül kisebb a verseny.
Élet a mesterséges intelligencia után
Elégedetlenkedő fiatal fordítók arra panaszkodnak, hogy az automatizálás súlyát ők viselik, mivel a Bizottságnál a megnövekedett munkaterhelés ellenére egyre kevesebb a belépő szintű állás. Azt is mondják, hogy többen mennek nyugdíjba, mint ahány embert felvesznek a helyükre, és ezért kevesebb lehetőségük van, mint a korábbi generációknak.
Az újonnan felvett fordítók éves száma a 2013-as 112-ről tavaly már 59-re csökkent az uniós végrehajtó testület szerint.
A leendő uniós fordítók a közösségi médiában panaszkodtak arra, hogy nehezen találnak munkát a brüsszeli intézményekben. Az uniós fordítók buborékában azonban nem minden borús, hiszen az érzékeny feladatok elvégzéséhez még mindig szükség van emberekre.
A fordítók hangsúlyozták, hogy mindig az övéké a felelősség, különösen, ha fontos szövegekről van szó. „A sürgős beszédek esetében még mindig jobban szeretik, ha az emberek fordítanak. Különösen azért, mert érzékeny szövegekről van szó, amelyek nem szivároghatnak ki” –magyarázta Castilho.
