A hangszert és a használatba adásról szóló okiratot Balla János, Magyarország moszkvai nagykövete adta át hétfőn Alekszandr Szokolovnak, a konzervatórium rektorának. Tavaly decemberben a finn állam kapott ilyen hangszert függetlensége kikiáltásának 100. évfordulója alkalmából a magyar államtól.

A kormány 2015 áprilisában hozott határozatot 10 Bogányi-féle zongora állam általi megvásárlásáról és biztosított rá bruttó 764,5 millió forintot. Bogányi cége, a Zengafons Kft. 217 millió forintos uniós támogatást kapott a hangszer kifejlesztésére, a pályázathoz a 60 milliós önrészt pedig a Magyar Nemzeti Bank biztosította, ám azt később visszakérte.

Történelmi "illata" van ennek a mai átadásnak, hiszen a magyar-orosz kulturális kapcsolatok mindig is kiválóak voltak, és ez a hangszer most megerősíti egyrészt a hagyományok értékét és az újító szellemiséget

- nyilatkozott az MTI-nek a zongora névadója, Bogányi Gergely.

A zongoraművész nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy a világ élvonalába tartozó konzervatórium rektora és a zongora tanszék vezetője egyaránt elragadtatással nyilatkozott a hangszerről, amely - mint mondta - egy csapat fejlesztése volt Magyarországon. "Ez egy hatalmas magyar siker és egy újabb kulturális kapocs Budapest és Moszkva, illetve Magyarország és Oroszország között."

Az átadó ünnepségen Bogányi Liszt Giovanni-parafrázisát, Andrej Piszarev, a konzervatórium különleges zongora tanszékének dékánja pedig Chopin két nocturne-jét adta elő.

A Budapesten 2015-ben bemutatott Bogányi-zongora tízéves fejlesztés eredménye - írta az MTI. A fejlesztők szerint főbb újdonságai a legjobb zongoramárkákkal vetekedő zengő hangzás, a hangszernek a megszokottnál jóval hosszabb élettartamot biztosító kompozit ötvözet, a zongora mechanikáján végzett jelentős újítások és a modern dizájn. Funkcionális szempontból hangvetőként (hangterelőként) is működi.

A kép forrása: MTI Fotó/Sóki Tamás.