A magyar gazdaságban a fizetésképtelenségi kockázat átlagos mértéke jelentősen nőtt: míg a KSH adatai szerint a regisztrált gazdálkodó szervezetek száma 32,1 százalékos növekedést mutatott, addig 2006-hoz képest a fizetésképtelenné váló gazdálkodó szervezetek száma megkétszereződött - áll a Creditreform Kft. fizetésképtelenséget vizsgáló elemzésében.
A második negyedévben - az előző évek hasonló időszakához képest - tovább nőtt a felszámolási eljárások száma: 17,8 százalékos volt, ami magasabb az első negyedév 14,7 százalékához képest.
A végelszámolások esetében is folytatódott a növekedés: a második negyedévben indított új eljárások száma 12,7 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakát. Egy év távlatában nézve azonban mind a felszámolások, mind a végelszámolások esetében jelentősen csökkent a növekedés üteme a 2009 hasonló időszakában mért adatokhoz képest.
A csődeljárások, illetve a hozzájuk kapcsolódó ideiglenes fizetési haladéki eljárások száma 2010. második negyedévében magasabb volt, mint az első negyedévben, de összességében az ilyen típusú eljárások száma továbbra is igen alacsony, nem éri el a fizetésképtelenségi eljárások számának 1 százalékát sem.
A fizetésképtelenségi kockázat mértékének változása azonban ágazatonként jelentős eltéréseket mutat: a legkockázatosabb ágazat továbbra is az építőipar, második helyen a szállítás, raktározás található - ezen belül kritikus a helyzet a fuvarozók esetében. A harmadik helyet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás foglalja el. Ezeken túl, átlag feletti kockázattal kell számolni a kereskedelem, a javítás és a feldolgozóipar esetében - utóbbiban az élelmiszeripari cégek, a nyomdák és kiadók, valamint a gumi és műanyagipari cégek helyzete javult legkevésbé.
Az eljárások számának csökkenő üteme ellenére, átlag feletti növekedés jellemzi az ingatlanügyleteket, gazdasági szolgáltatásokat: bár igen csekély cég került csődeljárás alá, azok több mint fele ingatlanügyletekkel kapcsolatos tevékenységet folytat.
