A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke
Ma már a reklámok akkora áradata vesz körül minket, hogy a legtöbbre nem is figyelünk oda. Ha egy-egy hirdetés mégis kivétel ez alól, az általában egybevág érdeklődésünkkel, ezért figyelünk fel rá. Ezt használják ki a közösségi médiában hirdetők is: például a Facebookon a cégek már a regisztráció során megadhatják kívánt célcsoportjuk adatait: lakóhely, életkor, végzettség, érdeklődési kör, és így tovább. A közösségi oldal ennek megfelelően kiválasztja a célcsoportba tartozó felhasználókat és adatlapjukon megjelenteti a cég személyre szabott reklámjait. "A felhasználói szabályzat biztosítja, hogy a személyes adatokat nem adják tovább automatikusan a hirdetőknek, ezért a reklámokat a Facebook egy automatizált rendszerben küldi meg" − hívja fel a figyelmet Torsten Braner közösségi jogász.
Sajnos az utóbbi időben azonban megjelentek olyan cégek is, amelyek továbbértékesítési céllal gyűjtenek személyes adatokat. Ezek az "adathalász" vállalkozások gyakran hoznak létre például hamis Facebook-profilt, amelynek segítségével hozzájuthatnak a felhasználók bizonyos adataihoz. "Egy speciális program könnyedén összegyűjti a felhasználó nevét, e-mail-címét és érdeklődési körét, amit aztán a cég rendszerezhet, kiértékelhet és értékesíthet is, természetesen az érintett felhasználók tudta és beleegyezése nélkül" − világít rá az egyik legfőbb problémára a szakjogász.
A személyes adatok óvatlan kezelése sokkal súlyosabb veszélyeket is rejthet, mint a kéretlen reklámok által okozott kellemetlenség. Léteznek olyan bűnözői körök, amelyek speciális szoftverek segítségével komoly felderítést végeznek és a gyűjtött adatok alapján választják ki áldozataikat, akiknek a vagyonát célzottan támadják meg. A felhasználók által közzétett fényképek és egyéb információk megfelelő támpontot nyújthatnak a felhasználók anyagi helyzetének feltérképezéséhez. Akaratunkon kívül azzal is segíthetjük a bűnözőket, ha eláruljuk, mikor tartózkodunk huzamosabb ideig a lakásunkon kívül, hiszen a betörőknek nyugodt körülményekre van szükségük, tehát előszeretettel választanak olyan helyszínt, ahol feltehetően senki nem fogja megzavarni őket. Komoly veszélynek tesszük tehát ki magunkat, ha közzétesszük nyaralásunk tervezett időpontját, időtartamát vagy akár helyét.
Vannak olyanok is, akik nem rosszindulatból, hanem inkább szakmai kíváncsiságból tekintik meg adatlapunkat, ugyanis a munkaadók nagy része az új munkatársak kiválasztásánál felhasználja a közösségi oldalakat is, hogy pontosabb képet kaphasson az egyes jelentkezőkről. "Bár az ilyen jellegű betekintés Magyarországon legális, többségében mégis aggályos, hiszen a közösségi oldalak elsősorban a magánszemélyek kapcsolattartására jöttek létre, tehát más célt szolgálnak. Néhány EU-tagállamban − például Finnországban vagy Németországban − a törvény tiltja is, hogy a munkáltató olyan információk beszerzésére használja fel a közösségi portálon található adatlapunkat, amelyet jogszerűen a felvételi beszélgetés során meg sem kérdezhetne (például vallási meggyőződésre, családtervezésre vagy akár terhességre vonatkozóan) és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a jelentkező jogellenes hátrányos megkülönböztetés áldozatává váljon. A jogkövető magatartás azonban szinte kikényszeríthetetlen" − ismerteti a szabályozás kettősségét Braner.
Az adatvédelmi törvény értelmében ugyan mindenkit megillet a személyes adatok védelme: személyes adathoz kívülálló csak a jogszabályi kereteken belül juthat hozzá, azonban továbbra is aggályos, hogy ezek az adatvédelmi követelmények mennyire érvényesülnek az úgynevezett közösségi oldalakon − hangsúlyozza a közösségi jogász. Megoldás lehet az is, ha a felhasználók különböző profilokat hoznak létre a közösségi oldalakon egyrészt a barátok, másrészt a munkahely, illetve a közélet számára, vagy ahol alkalmazható, ott kihasználják az ismerősök csoportokba sorolásának lehetőségét és ezáltal szabályozzák a megosztott tartalmakat. Ennél is fontosabb azonban, hogy áttanulmányozzák és használják is az adott oldal adatvédelmi szolgáltatásait; például állítsák be, hogy az egyes adatokhoz ki férhet hozzá a site-okon.
"Mivel jelenleg jogi eszközökkel szinte lehetetlen megakadályozni a közösségi oldalakra feltöltött személyes adatok széles körű hozzáférését, leginkább azt kell minden felhasználónak gondosan mérlegelnie, hogy mit tesz közzé magáról a közösségi médiában" − összegez az e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda szakjogásza.