A 63. Közgazdász-vándorgyűlésen is szóba került a jegybank körüli botrány. Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke felidézte, hogy 2019 és 2023 között közel 200 milliárd forintot költött luxusingatlanokra a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Elmondta azt is, hogy

a jegybank költségvetését nem ellenőrzi az Országgyűlés, így „teljes kontrollnélküliség és szabadság volt”.

Windisch szerint ebben az időszakban luxus- és presztízsingatlanok vásárlása zajlott, mindenféle érdemi felügyelet nélkül.

„Látjuk, hova vezetett mindez” – fogalmazott az ÁSZ elnöke. Windisch szerint az alapgondolat, hogy a jegybank tőkéje jó célt szolgáljon, még érthető volt, de

a cégháló és a befektetési struktúra, amely az MNB alapítványaihoz kapcsolódott, teljesen átláthatatlan volt. 

Az ÁSZ elnöke szerint ilyen rendszert nem lehet egyszerűen működtetni: nemcsak az átláthatóság veszett el, hanem a tényleges befolyás is a vagyon fölött.

Windisch László szerint a számvitelileg el nem számolt veszteség meghaladhatja a 150 milliárd forintot, viszont a sajtóban többször is megjelent ezer- és hatszázmilliárd forintról szó sincs – ezt az ÁSZ-jelentés alapján nem lehet megállapítani. Az ÁSZ-elnök szerint mindenkinek személyes felelőssége van, a kurátoroknak bármilyen alapítványban, ahogy az igazgatósági tagok is személyes felelősséggel tartoznak.

Varga Mihály elárulta: a legfontosabb szó ma a kiszámíthatatlanság

Gyökeresen megváltoztak a világgazdaság kilátásai – hangsúlyozta Varga Mihály jegybankelnök a Közgazdász-vándorgyűlésen. Az MNB elnöke szerint a magas árnyomás különösen a közép-kelet-európai országokban jelent problémát, a magyar gazdaságban pedig a fogyasztás húz, de a beruházások gyengélkedése komoly kockázatot jelent.

Nagy Márton: Előbb pénzt kell keresni, költeni utána lehet

Az új amerikai gazdaságpolitika átalakítja a világgazdaság erőviszonyait, miközben Európa továbbra is versenyképességi válsággal küzd – hangsúlyozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki egy jelentősebb kamatcsökkentést is belengetett előadásában.