A vizes világbajnokság rendezését beugróként vállaló magyar kormány nem folytatott előzetes egyeztetést az érintett területek, ágazatok vezetőivel - írja a Népszava háttér információi  alapján. Szabó Tünde, az EMMI sportállamtitkára azt Indexnek mondta: Sajnos ennek nincs realitása. Amikor beugrottunk a mexikóiak helyére (a főváros 2017-ben Guadalajara helyett rendezett vizes vébét, amely pénzügyi gondok miatt visszalépett), jóval több idő állt a rendelkezésünkre, most három és fél hónap alatt lehetetlen volna felkészülni egy ekkora esemény megrendezésére, még úgy sem, hogy a Duna Aréna valóban rendelkezésre áll. Nem, Budapest nem fog jelentkezni Fukuoka helyére.”

Ezt követte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Husain Al-Musallam FINA-elnök bejelentette, Budapest átveszi a világbajnokságot, azt június 18. és július 3. között a fővárosban és több magyar nagyvárosban (Debrecenben, Sopronban és Szegeden) rendezik meg. Az örök kérdés: vajon megéri? Egy hazai Európa-bajnokság vagy világbajnokság rendezése nehezen úszható meg tízmilliárd forint alatt, és ebben nyilvánvalóan nincsenek benne az infrastrukturális kiadások.

Kapcsolódó

A megtérülés esélye egy-egy világverseny rendezése esetén elenyésző, de ha ezek sorozattá állnak össze, akkor elvileg értelmezhető marketingértéket képviselnek. Ugyanakkor még így sem egyértelmű a megtérülési mutató, hiszen a világjárvány berobbanása lenullázta a várható külföldi bevételeket. Kizárt, hogy az idelátogató külföldi szurkolók által generált fogyasztásnövekedés adóbevétele ellensúlyozza a kiadásokat.