A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség széles körű, soron kívüli eljárása – és nem egyes közszereplők jelen ügyhöz kapcsolódó megnyilvánulása – határozza meg az eljárás menetét – írta szerdai közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség a Szőlő utcai fejlemények után.

Kifejtették: az ügy mindenre kiterjedő feltárása érdekében tegnap óta a nyomozó ügyészség több hatóság – köztük a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda – közreműködésével folytat bűnügyi akciót a Budapesti Javítóintézetben és több más helyszínen. Ennek során szemlét tartottak és eredményes kutatásokat, lefoglalásokat végeztek. A javítóintézetben zajló nyomozati cselekmények elvégzéséhez az ügyészség – az ott letartóztatásban lévő fiatalkorúak védelmére tekintettel – gyermekvédelmi szakembereket is bevont. A nyomozó ügyészek meghallgatták az intézményben elhelyezett valamennyi eddig ki nem hallgatott fiatalkorút.

A két hónapja ügyészségi hatáskörben folyó nyomozás legfrissebb eredményeként – az eddigi három gyanúsítotton túl – a nyomozó ügyészség újabb négy személyt vett őrizetbe, akik közül eddig három személyt gyanúsítottként is kihallgatott.

Az újonnan közölt megalapozott gyanúk lényege szerint az intézményben rendészként alkalmazásban állt két férfi – egyikük 2025 júniusától került gyermekfelügyelői beosztásba –

a Budapesti Javítóintézetben elhelyezett fiatalkorúakat bántalmazta, többek között úgy, hogy egy ablakkilinccsel ütötték a növendékek fejét.

A harmadik – közel másfél évtizede, főleg nevelési szakterületen dolgozó – gyanúsított szintén részt vett a bántalmazásban és ezen túlmenően bűnpártolóként az intézmény letartóztatásban lévő korábbi igazgatójának az emberkereskedelem áldozatainak fiktív foglalkoztatásához nyújtott segítséget. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a bántalmazások során egy növendék sem szenvedett nyolc napon túl gyógyuló, töréssel járó arcsérülést.

Szőlő utca, fotó az elkövetés eszközéről, Központi Nyomozó Ügyészség
Fotó az elkövetés eszközéről
Kép: Magyarország Ügyészsége

Az ügy eddigi gyanúsítottjai ügyészi indítványra kényszerintézkedés alatt állnak: a javítóintézet korábbi vezetője és élettársa, akiknek a letartóztatását a nyomozási bíró legutóbb 2026. február 28-ig hosszabbította meg, továbbá a múlt héten őrizetbe vett és gyanúsítottként kihallgatott ügyintéző, aki a bíróság pénteki döntése alapján négy hónapra bűnügyi felügyeletbe került.

Azt ígérték, az újonnan őrizetbe vett négy személy további kényszerintézkedéséről később várható döntés.

A nyomozó főügyészség külön is felhívta a figyelmet a következőkre:

  1. A jelen ügyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat felderítése és feljelentése nyomán, a Nemzeti Nyomozó Iroda 2024. december 12-én rendelt el nyomozást.
    A Legfőbb Ügyészség – a büntetőéljárási törvény által biztosított lehetőségével élve – 2025. szeptember 26-án úgy határozott, hogy a nyomozást ügyészségi hatáskörbe vonja.
  2. A nyomozás átvételét követően a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség külön speciális csoportban eljárva széles körű nyomozást folytat. E tekintetben a nyomozás során beszerzett bizonyítékokon túl más körülménynek – így például a közösségi médiában közzétett tartalmaknak – semmilyen jelentősége nem volt és nincsen.
  3. A nyomozás főszabály szerint nem a nyilvánosság előtt folyik. Ennek célja, hogy az eljáró hatóság (jelen esetben ügyészség) egy szakmai alapon felépített nyomozati taktika szerint járhasson el annak veszélye nélkül, hogy az arra illetéktelenek (például a feltételezett elkövetők) idő előtt információhoz juthassanak. Az elsődleges szempont az eljárás eredményessége, az elkövetők jogerős elítélése. A bizonyító erejű adatok más forrásból származó egyes részleteinek közszereplők általi bemutatása és saját céljaikra való felhasználása egyrészt az eljárás érdekeit súlyosan veszélyeztetheti, mert például a potenciális terheltek előre felkészülhetnek arra, hogy milyen állításokkal szemben kell védekezniük. Másrészt mindez a sértettek érdekeit is veszélyeztetheti. 
    Megjegyezni kívánjuk, hogy a kérdéses közszereplők egy esetben sem fordultak az ügyészséghez azzal, hogy bizonyítékok állnak a rendelkezésükre.
  4. A nyomozás célja a törvényesen felhasználható bizonyítékok (például az eljárási szabályok szerint tett tanúvallomások) összegyűjtése, és ezek alapján a személyre szabott megalapozott gyanú megállapítása. Gyanúsítotti kihallgatásra és kényszerintézkedés alkalmazására csak ilyen módon kerülhet sor, ellenőrizetlen, folyamatosan változó információknak a büntetőeljárásban nem lehet bizonyító ereje.
  5. A jogszabályi előírásoknak megfelelően az ügyészségnek az egyes cselekmények elkövetési időpontját is körültekintően kell vizsgálnia. Elévült bűncselekmény miatt az időközben beazonosított elkövetőt nem lehet felelősségre vonni, vele szemben büntetőeljárást folytatni.
  6. Az ügyészség – a nyilvánosság egyes szereplőivel szemben – a büntetőeljárásban a közszereplőnek nem minősülő érintettek bűnügyi személyes adatainak jogszabályban írt védelmét (sértettek és terheltek esetében egyaránt) továbbra is tiszteletben tartja.
  7. Az ügy nem egy általános gyermekvédelmi intézményhez, hanem egy javítóintézethez kapcsolódik, amelyben a büntetőeljárás alatt álló fiatalkorú terheltek bíróság által elrendelt letartóztatását hajtják végre.
  8. Az ügyben a nyomozás fejleményeiről a Központi Nyomozó Főügyészség eddig is és ezután is folyamatosan tájékoztatta, illetve tájékoztatja a közvéleményt. Minden más a sajtóban megjelenő, ismeretlen forrásra hivatkozó tájékoztatás nem tekinthető hiteles információnak
    – sorolták.

Újabb fejlemény a Szőlő utcai intézet ügyében: hosszabbítást kér az ügyészség

A Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatója és élettársa letartóztatásának meghosszabbítását indítványozta az ügyészség. Bővebben >>>