Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem irányul a  vastagbélrák korai felismerésére, különösen az 50 év alatti korosztályban tapasztalható növekvő előfordulási arányok miatt. Egy friss, átfogó tajvani populációs vizsgálat szerint a vastagbélrákszűrését nem érdemes 50 éves korhatárhoz kötni – az ennél korábbi kezdés akár jelentős egészségügyi és gazdasági előnyökkel járhat.

A tanulmány adatai szerint a 40-49 éves korban megkezdett és később 50 év felett is folytatott vastagbélrákszűrés 39 százalékkal csökkentette a vastagbélrák miatti halálozást, és 21 százalékkal a betegség incidencia arányát az 50 éves korban kezdett szűréshez képest. 

A friss tanulmány egy nagy, több mint 283 ezer tajvani lakoson alapuló kohorszvizsgálat eredményeit mutatja be, amely a 40-49 éves korosztályban végzett korai vastagbélrák (CRC) szűrés hosszú távú hatékonyságát értékelte. 

A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja, vajon a szűrés korai indítása a 40-49 éves korosztályban – a jelenleg ajánlott 50 év helyett – további előnyökkel járhat-e a vastagbélrák incidencia és  halálozás csökkentésében.

Kapcsolódó

A vizsgálat eredményét a JAMA Onkology szaklapban publikálták, ami a tudósok, klinikusok meghatározó szaklapja az onkológia területén. 

A kutatás arra mutatott rá, hogy a fiatalabb korban elindított szűrővizsgálatok esetén kevesebb tesztre volt szükség ahhoz, hogy egy vastagbélrákos esetet megelőzzenek, ami a korai szűrések hatékonyságát és gazdaságosságát is támasztják alá. A legnagyobb előnyöket a 50-64 éves korosztályban mutatta a korán kezdett szűrés, ami arra utal, hogy a korai szűrés hatásai hosszabb távon jelentkeznek, figyelembe véve a daganat kialakulási folyamatának hosszú időtartamát.

Ezek az eredmények is azt bizonyítják, hogy szükség van a nemzetközi ajánlások újragondolására. Fontos, hogy a szűrések 45 vagy akár már 40 éves korban elkezdődjenek, ezzel csökkentve a fiataloknál kialakuló vastagbélrákot.

A mellrákos esetszámok is emelkedtek

Egy amerikai szakértői testület szerint a mellrákszűrést 50 éves kor helyett már 40 éves korban el kellene kezdeni a nőknél, mivel egyre több negyvenes éveiben járó nőnél diagnosztizálnak mellrákot. Az amerikai szakértői csapat azt javasolta, hogy a nők 40 éves kortól kezdve minden második évben menjenek el mellrákszűrésre. A Nemzeti Rákintézet adatai szerint 2015 óta évente két százalékkal nőtt a mellrák aránya a negyvenes éveikben járó nők körében, és szűrővizsgálattal a korai stádiumban felfedezett mellrák jól gyógyítható.

A tajvani tanulmányra a  Magyar Orvosi Kamara (MOK) hívta fel a figyelmet, és kiemelték, a vastagbélrák korai szűrésével – ami egy egyszerű, fájdalmatlan székletvér-teszt – rengeteg életet lehet megmenteni. Magyarországon a vastagbélrák az egyik vezető daganatos halálok. A kamara szerint meg kell erősíteni az állami szűrőprogramot és ki kell terjeszteni a fiatalabb korosztályokra is, mert egyre több 50 év alatti beteget diagnosztizálnak.

A sikerhez azonban változásra van szükség, közölte a MOK.

  • Plusz forrásokkal és jogosultságokkal meg kell erősíteni a háziorvosi rendszert, amely képes elvégezni a szűréseket.
  • Egészségtudatos társadalmat kell építeni, ahol mindenki érti a megelőzés jelentőségét. 

A prevenció életeket ment

A vastagbélrákszűrés esetén a részvételi arány 30 százalék alatt marad, erről korábban Maráz Anikó egyetemi docens, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Onkoterápiás Klinika onkológusa beszélt. Ezt támasztják alá Müller Cecília, volt tisztifőorvos adatai is, aki egy konferencián azt mondta, hogy hogy az 1,8 millió behívott lakosból csak 25,6 százalék jelent meg vastagbélrákszűrésen.

Magyarországon évente 33 ezren halnak meg valamilyen daganatos betegség miatt, 83 ezer új rákos beteget regisztrálnak, mégis nagyon kevesen járnak szűrésre.

Kép: OECD

Magyarországon mind a férfiak, mind a nők esetében uniós átlag felett van a rákos megbetegedések becsült incidenciája és a daganatos halálozás. A legtöbb beteg tüdő-és vastagbélrák, valamint mellrák miatt hal meg, ez derül ki az OECD tavasszal megjelent rákügyi országprofiljából. Magyarországon a daganatos halálozás 32 százalékkal haladta meg az uniós átlagot.