Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek a köznevelési törvény módosítását célzó javaslatot, amely több, a pedagógusok által régóta szorgalmazott változtatás mellett a sztrájkjog szabályait is átalakítaná. A tervezet szerint ismét a tantestületek dönthetnének a pedagógiai programról, a házirendről és az éves munkatervről, bővülnének az iskolaigazgatók munkáltatói jogkörei, emellett módosulnának a szakszervezeti és sztrájkszabályok is – írta az Eduline.hu.
A javaslat indoklása szerint a cél az, hogy megszűnjenek a köznevelésben dolgozók sztrájkjogát korlátozó akadályok, miközben továbbra is biztosított maradjon a gyermekek fejlődéshez és művelődéshez való joga. Ennek érdekében a törvény részletesen meghatározná az úgynevezett még elégséges szolgáltatásokat, vagyis azokat a feladatokat, amelyeket sztrájk idején is kötelező lenne ellátni.
A tervezet alapján munkabeszüntetés esetén is biztosítani kellene a gyermekfelügyeletet reggel 7 és délután 3 óra között, a kollégiumi ellátást, az étkeztetést, valamint a sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel élő gyermekek felügyeletét a megszokott körülmények között. A gyermekfelügyeletet szükség esetén más, azonos fenntartóhoz tartozó intézményben vagy összevont csoportokban is meg lehetne szervezni, ez azonban az SNI-s tanulók esetében nem lenne alkalmazható.
Külön szabály vonatkozna az érettségire készülő diákokra is. Ha a sztrájkra az érettségi vizsgák előtti 90 napban kerül sor, és a munkabeszüntetés összesen öt munkanapnál tovább tart, akkor a kötelező érettségi tantárgyak felkészítő óráinak száz százalékát meg kellene tartani.
A törvényjavaslat a sztrájk megszervezésének menetét is részletesen szabályozná. A helyi sztrájkbizottságnak legkésőbb öt munkanappal a munkabeszüntetés előtt kellene tájékoztatnia az intézményvezetőt a sztrájk szándékáról, majd három munkanappal korábban arról is, hogy várhatóan hány pedagógus vesz részt az akcióban. Az igazgatónak ezt követően el kellene készítenie a még elégséges szolgáltatás biztosításához szükséges munkabeosztást, és legkésőbb két munkanappal a sztrájk előtt értesítenie kellene a szülőket a munkabeszüntetés részleteiről, valamint a gyermekfelügyelet megszervezéséről.
A tervezet azt is kimondaná, hogy a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében az igazgató munkavégzésre kötelezheti a sztrájkoló pedagógusokat, amelyért arányos illetmény vagy munkabér járna. A legfeljebb kétórás figyelmeztető sztrájkra ugyanakkor ezek az előzetes szervezési szabályok nem vonatkoznának.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete több ponton üdvözölte a javaslatot, ugyanakkor további módosításokat is szükségesnek tart. A szervezet szerint egyértelműen rögzíteni kellene, hogy sztrájk idején nem írható elő tanítási kötelezettség, mert ez aránytalanul korlátozná a munkabeszüntetéshez való jogot. Emellett kifogásolják, hogy a tervezet továbbra is kötelezővé tenné az érettségire való felkészítést a hosszabb sztrájkok idején, és azt is fontosnak tartják, hogy a szabályozás ne nehezítse meg a kétórás figyelmeztető sztrájk megszervezését. A benyújtott törvényjavaslatról a következő hetekben dönthet az Országgyűlés. A teljesítményértékelési rendszer (TÉR) eltörlése után tehát újabb területen kaphatnak segítséget a pedagógusok.