Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Egyértelműen az élelmiszer került ki egyik győztesként a Pulzus friss kutatásában, amelyet a Napi.hu számára készített: a hazai lakosság 59 százaléka csökkentette az utóbbi fél évben az élelmiszerre szánt költéseit. Holtversenyben a szórakozás jött ki szintén 59 százalékkal: az elmúlt hat hónapban a szórakozásra is ennyivel kevesebbet költöttünk.

A kutatás alapján azt is ki lehet jelenteni, hogy augusztus óta a magyar lakosságnak legalább a fele redukálta az élelmiszerre, a szórakozásra, az étterembe járásra, a villanyra, a ruhaneműre, valamint az utazásra kiadott költségeit.

Nézzük, hogyan pontosan alakulnak az arányok, és a megélhetés felsorolt költségei közül mivel mekkora arányban spóroltunk az utóbbi fél évben:

  • élelmiszer: 59 százalék;
  • szórakozás: 59 százalék;
  • étterem, gasztronómia: 55 százalék;
  • villany: 53 százalék;
  • ruházati cikkek: 52 százalék;
  • utazás: 50 százalék;
  • gáz: 44 százalék;
  • elektronikai cikkek: 41 százalék;
  • üzemanyag: 39 százalék.

A válaszadóknak mindössze 6 százaléka nyilatkozta azt, hogy nem spórolt az elmúlt hat hónapban, nem érdekli az árak emelkedése.

A nők sokkal többet spórolnak, mint a férfiak

A nemek közti megoszlásban nagy különbséget látunk a férfiak és a nők között például az élelmiszer-költésekben miután míg a férfiaknak az 50 százaléka spórolt ezzel a termékkategóriával, addig a nők 68 százaléka.

A szórakozásra és a ruhára költésnél szintén szembetűnő a nemek közti eltérés úgy, hogy ezeken a területeken is egyértelműen a nők voltak óvatosabbak az utóbbi hat hónapban. A férfiak 52 százaléka áldozott kevesebbet szórakozásra, a nőknek pedig 63 százaléka. Ruhaneműből a férfiak 47 százaléka vett kevesebbet, a nőknek azonban 56 százaléka.

A többi, már említett kategóriában szinte azonos arányban ügyeltek a pénztárcára a nők és a férfiak.

Életkorok tekintetében már nagyobb a spórolásban a szórás, itt a feltűnőbb tendenciák:

  • az élelmiszereknél a leginkább a 60 év feletti korosztály karcsúsította a költést: 66 százalékuk vett kevesebb élelmiszert az utóbbi fél évben;
  • szintén ők voltak az elmúlt hat hónap legnagyobb rezsicsökkentői is: 54 százalékuk spórolt a gázzal, valamint 61 százalékuk a villannyal;
  • az üzemanyagot viszont mindenki azonos arányban fogyasztja, ez nem függ az életkortól;
  • ugyanakkor a szórakozás terén leginkább a társadalom fiatalabb harmada intette magát önmérsékletre: ők 61 százalékban költöttek kevesebb pénzt erre a kategóriára szemben a 39 felettiek 56 százalékos arányával;
  • szintén a 18 és 39 köztiek járnak kevesebbet étterembe: 60 százalékuk spórolt a gasztronómiai élvezeteken mostanában;
  • az utazásnál is ők spórolták a legtöbb pénzt, akárcsak a ruháknál és az elektronikai cikkeknél.

Vagyis összességében elmondhatjuk, hogy a 60 évnél idősebbek, a nyugdíjas korosztály volt kénytelen kevesebbet költeni a megélhetés olyan alapvető költségeire, mint az élelmiszerek és a rezsi. A fiatalok ezen a téren hozzájuk képest kevésbé szorították meg a nadrágszíjat, cserébe ők az úgynevezett élvezeti cikkeknél és kényelmi szolgáltatásoknál racionalizálták a költéseket, mint például az utazás, az öltözködés, a szórakozás vagy az elektronikai cikkek.

Spórolunk, ahogy csak bírunk
Spórolunk, ahogy csak bírunk
Kép: Pulzus

A legtudatosabb megtakarítók a diplomások

Ha iskolai végzettségre lebontva nézzük a spórolás megoszlását, az látszik, hogy a diplomások aránya minden egyes kategóriában (szórakozás, ruha, gasztronómia, utazás, elektronikai cikkek, stb.) kiemelkedik a rezsi kivételével. Tehát a felsőfokú végzettségűek tekinthetők a legtudatosabb költségcsökkentőknek az utóbbi fél évben.

A három legfontosabb kategóriát kiemelve így alakulnak a pontos arányok:

  • élelmiszerekre az alapfokú végzettségűek 59 százaléka költött kevesebbet, a középfokú végzettségűek 58 százaléka, a felsőfokú végzettségűeknek pedig a 68 százaléka;
  • a gázon az alapfokú végzettséggel rendelkezők 49 százaléka spórolt, a diplomások 48 százaléka, míg a középfokú végzettségűeknek a 35 százaléka;
  • a villanyon a legtöbbet az alapfokú végzettségűek rezsicsökkentették 57 százalékos aránnyal, a középfokú végzettségűek 48 százaléka, a diplomásoknak az 50 százaléka spórolt rajta.
Amikor a főváros és a kistelepülés közt nincs érdemi különbség
Amikor a főváros és a kistelepülés közt nincs érdemi különbség
Kép: Pulzus

Ami szintén feltűnő összefüggés, hogy a budapestiek és a községi lakosok ugyanakkora arányban költöttek kevesebbet élelmiszerre a megelőző fél évben (57 százalék). Ugyanez igaz a gázra elmenő kiadásokra is (41-42 százalék), ahogy az üzemanyagra is (38 százalék).

Az összes településszerkezetet egybevetve kiderül az is, hogy a megyeszékhelyen kívüli városok lakosai a spórolás bajnokai: ők fogták vissza a legnagyobb arányban a költéseiket az összes már felsorolt kiadási kategóriában, megelőzve a budapestieket a falusiakat és a megyeszékhelyeket.

Az átlag magyar lakosságot reprezentálják

A Pulzus kutatásában, amelyet 18 év feletti, reprezentatív mintán végzett, a válaszadók 55 százaléka nő volt, míg 45 százaléka férfi.

A felmérésben a 18-39 év közti korosztály 37 százalékban képviseltette magát, a 40-59-es korosztály 34 százalékban, míg a 60 év felettiek 29 százalékban.

Az iskolai végzettséget nézve 51 százalék volt a válaszadók közt az alapfokú végzettségűek aránya, 31 százalék a középfokúaké, és 18 százalékban képviseltették magukat a diplomások.

A községben lakók aránya 30 százalék volt, a városiaké 35 százalék, a megyeszékhelyen élőké 17, a fővárosiaké 18 százalék.