Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A NAV és más állami intézmények új vezetőinek kinevezése valóban hordozhat kockázatokat, de nem reális elvárás, hogy néhány hét alatt teljesen új közigazgatást építsenek fel – fogalmazott Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.
„Nekünk nincs egy Németországunk, ahonnan most előrántunk ötezer felkészült és erkölcsileg érintetlen jogászt, közigazgatási szakembert és közgazdászt” – tette hozzá.
Ligeti Miklós szerint a kormány jó irányba indult azzal, hogy visszavette a közérdekű vagyonkezelő alapítványok alapítói jogait, mert ezzel véleménye szerint a korábban hűbérként kiosztott közvagyon kerül most vissza.
Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az alapítói jogoknak elsősorban jogi, nem pedig politikai jelentőségük van. Így nem érdemes túlbecsülni a szerepüket, mert a napi működést továbbra is a kuratóriumok irányítják – írja az Index.
Azt is hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni a közigazgatási szakemberek és a NER-ben hosszú ideig vezető tisztséget betöltők között, mert utóbbiaknál felmerül a lojalitás kérdése.
Ligeti Miklós nem számít arra, hogy az érintett alapítványok az utolsó pillanatban még jelentős vagyonkimentésbe kezdenek.
Mint írtuk, a 2021 és 2023 közötti időszakban összesen mintegy 160 milliárd forint közpénz sorsáról döntött a kormány nem nyilvános, úgynevezett 2000-es kormányhatározatokban. A nyilvánosságra került dokumentumok alapján a támogatások nagy részét közfeladatot ellátó vagyonkezelő szervezetek kapták.
„A közvagyon adományozásának a teteje a csillagos ég volt a NER számára” – fogalmazott Ligeti Miklós. Ezért indokolt, hogy ez a gyakorlat megszűnjön, különösen azoknál az alapítványoknál, amelyek nem egyetemeket működtetnek.