Nemcsak Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltásáról tárgyal ezen a héten a parlament. Az országgyűlési képviselők olyan ügyben is dönthetnek, amely közvetlenül érintheti a magyar emberek pénztárcáját.
Ilyen téma az energetika, ezen belül a rezsicsökkentés kérdése is.
Végszavazásához ért ugyanis a kormány Mol extraprofitadójáról szóló törvénymódosító javaslata. A tervezettel kapcsolatban felmerült, hogy az alááshatja a rezsivédelmi alapot, vagy legalábbis kérdésessé teszi, hová kerül az energiaszolgáltatótól beszedett, szigorított extraprofitadó-bevétel.
Bencsik János fideszes országgyűlési képviselő ezért módosító javaslatot nyújtott be. Ennek célja az lenne, hogy
a különadóból származó bevétel a központi költségvetés Lakossági Rezsivédelmi Alapjának bevétele legyen.
A képviselő indoklása szerint Kármán András pénzügyminiszter korábban azt ígérte, hogy az új kormány fokozatosan kivezeti a különadókat. Ehhez képest a mostani törvényjavaslat nemcsak meghosszabbítaná 2027-ig a kőolajtermék-előállítók különadóját, annak mértékét is megemelné.
A Fidesz–KDNP-kormánynak az extraprofitadókból származó bevételekkel az elsődleges célja a rezsicsökkentés fenntartása és támogatása volt. A módosító javaslat biztosítja, hogy a különadóból származó megnövekedett bevétel is a rezsicsökkentés kiszélesítését szolgálhassa
– fogalmazott Bencsik János.
Az Economx ezért megkérdezte a kormányt, támogatja-e a T/273. számú törvényjavaslathoz benyújtott fideszes módosítót. A kérdés azért is lényeges, mert egyes értelmezések szerint a Tisza-adminisztráció ezzel az intézkedéssel készítheti elő a rezsicsökkentés kivezetését.
A Kármán András vezette Pénzügyminisztérium az Economx érdeklődésére azt közölte:
a Mol extraprofitjával kapcsolatos kormányzati javaslat technikai módosítás. Álláspontjuk szerint a tervezet nem érinti a költségvetés kiadási oldalát, így a rezsivédelmet sem. A tárca szerint a javaslat célja az, hogy a megváltozott geopolitikai helyzetre tekintettel biztosítsa a költségvetés bevételi oldalát.
Emiatt a kormány nem támogatja a fideszes módosító indítványt.

A keddi parlamenti szavazásra kerülő törvénytervezet szerint a kormány fenntartja és meghosszabbítja az olajipari extraprofitadót. Ez továbbra is a Brent és az Urál típusú kőolaj árkülönbözetéből számított nyereségre vonatkozik.
A javaslat alapján a rendszer sávos logikája megmarad. Az adózás ugyanakkor kiterjedne a 2 és 5 amerikai dollár közötti árkülönbözetre is, amelyre 50 százalékos adó vonatkozna. Az 5 dollár feletti részre továbbra is 95 százalékos teher érvényesülne.
A módosítás a jelenlegi szabályozás meghosszabbítását is tartalmazza, így a különadó 2027-ig maradna érvényben. Az új szabályokat elsőként a 2026 augusztusi kötelezettségre alkalmaznák.
A módosítás a költségvetés szempontjából is jelentős lehet. A Pénzügyminisztérium becslése szerint az adónem 2026-ban mintegy 6,25 milliárd forintot, 2027-ben akár 15 milliárd forintot hozhat. A tényleges összeg nagymértékben függ majd az olaj világpiaci árától és az Urál–Brent árkülönbség alakulásától.
Ahogy arról az Economx a napokban írt, az orosz olajon keletkező extra nyereség az ukrajnai háború után vált különösen hangsúlyossá. A nyugati szankciók miatt Oroszország jelentős kedvezménnyel értékesítette olaját, miközben egyes országok, köztük Magyarország, továbbra is vásároltak az orosz energiahordozóból. A Mol az orosz alapanyagból európai szabványú üzemanyagokat állított elő, ami a kedvező beszerzési ár miatt többletnyereséget eredményezett.
