BUX 138901.29 0,12 %
OTP 44990 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Bye-bye malacpersely: megdöbbentő dolog derült ki az alfás kisiskolásokról

Az alfa-generációnak már a digitális fizetés és a korai bankkártya-használat jelenti az új normát, költési és megtakarítási szokásaikat pedig a „mobile first” szemlélet, illetve a közösségi média trendjei alakítják. A nyári vakációval érkező nagyobb pénzügyi szabadságot a modern banki applikációk tartják biztonságos mederben, így a digitális zsebpénz ma már egyszerre szolgálja a fiatalok edukációját és biztosít megnyugtató szülői kontrollt.

2026. június 18. csütörtök, 06:21

Fotó: Getty Images / Andrii Iemelyanenko
Teenager girl uses smartphone with credit card at night home picks book or toy online smiles happy. Caucasian child kid on sofa at evening adds to cart checks pay form types info taps confirm order
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Nyakunkon a nyári szünet, a vakáció pedig nem csupán a családi logisztikát, de a szülők pénztárcáját is komoly kihívások elé állítja.

A kései Z-generáció és az utánuk érkező Alfa-korosztály a nyári hónapokban jóval nagyobb önállóságot kap, ami a fogyasztási szokásaikban is megmutatkozik.

Az Erste és a Visa adatai rávilágítanak: a digitális pénzügyi edukáció ma már az általános iskola alsó tagozatában kezdődik. De hogyan költ egy olyan generáció, amelyik előbb tanult meg lapozni az okostelefonon, mint a mesekönyvben?

A digitális önállóság robbanásszerű fejlődése elsősorban a 10–14 éves korosztályban érhető tetten. Ez a demográfiai csoport már egy teljesen új, „mobile first” (mobilra optimalizált) fogyasztói réteget képvisel, amelynek pénzügyi viselkedését a technológia és az azonnaliság határozza meg.

A fiatalok okostelefonján átlagosan 70–140 (!) applikáció verseng a figyelemért, ráadásul ezek többsége teljesen ömlesztve, strukturálatlanul helyezkedik el a képernyőkön. Ebben a hatalmas digitális zajban a banki és pénzügyi alkalmazásoktól rendkívül letisztult, egyszerű funkcionalitást várnak el.

Számukra a jó applikáció csak a legfőbb tevékenységekre fókuszál, átlátható és gyors. A szülők oldaláról olyan prioritások is megjelennek, mint a biztonság, a testreszabható limitációk és a transzparens kontrollfunkciók.

Mikor nyílik meg a digitális pénztárca?

A hagyományos, perselybe dobált aprópénz kora már rég lejárt. A szülők többsége szerint a 7–10 éves kor a legalkalmasabb időszak arra, hogy a gyerekek megismerkedjenek a pénzkezelés alapjaival. Ekkor jelenik meg a rendszeres zsebpénz, és ekkor hozzák meg az első, kisebb önálló pénzügyi döntéseiket.

Az Erste saját adatai is ezt a korai nyitást igazolják:

  • A zsebpénz mértéke: a leggyakoribb havi apanázs 1000 és 24 000 forint között mozog, de minden ötödik szülő ennél is magasabb összeget biztosít gyermekének.
  • Saját számla már felső tagozat előtt: a 10–12 éves korosztályban a gyerekek 42 százaléka már rendelkezik saját bankszámlával.
  • A plasztik az új norma: azok a hét év feletti gyerekek, akik életkoruknál fogva már kaphatnak bankkártyát, rendkívül nyitottak az újításra: 89 százalékuk kifejezetten igényli a kártyát, és 62 százalékuk rendszeresen, a mindennapokban használja is azt.
  • Készpénz vs. digitális fizetés: a 12–14 évesek esetében már egyértelmű az eltolódás, 59 százalékuk a digitális fizetési megoldásokat preferálja. Érdekesség azonban, hogy a készpénz még náluk sem tűnt el teljesen: a kártyával rendelkező gyerekek 24 százaléka használja a plasztikot ATM-es készpénzfelvételre.

Nyár: kevesebb tranzakció, nagyobb tételek

A nyári szünet nem csupán a szabadidő mennyiségét, hanem a költések szerkezetét is drasztikusan átalakítja. A tanév során a diákok gyakrabban, de kisebb összegeket költenek, jellemzően az iskola körüli infrastruktúrában – azaz a büfékben. A legnépszerűbb költési kategória egy átlagos hónapban egyértelműen az élelmiszer-vásárlás (52 százalék), ezt követi a szórakozás (19 százalék) és a ruházkodás (11 százalék). Az aktív kártyahasználók tavaly átlagosan havi 6400 forintot költöttek, egy tranzakció során pedig átlagosan 3500 forintot fizettek.

A vakáció beköszöntével a fiatalok önállóbbá válnak: ritkul a vásárlások gyakorisága, ám a kosárérték megnő. A tranzakciók célpontjai is átrendeződnek:

  • az utazással kapcsolatos költések 68 százalékkal ugranak meg;
  • míg a ruházkodási kiadások 25 százalékkal emelkednek.

Kifejezetten jó hír a szülőknek, hogy a gaminggel kapcsolatos költések 25 százalékkal esnek vissza a nyári hónapokban. Ez egyértelműen azt jelzi, hogy a jó idő és a szabadság kimozdítja a képernyők elől a gyerekeket, és az offline tevékenységek veszik át a főszerepet (vagy legalábbis azok is felértékelődnek) – mondta Murányi Linda, az Erste pr- és belső kommunikációs vezetője.

Labubu vs. tudatos spórolás

Kifejezetten érdekes mintázatok figyelhetők meg a nemek közötti pénzügyi viselkedésben is. A Visa három országra kiterjedő kutatása rávilágít, hogy a vásárlási befolyásoltság a lányoknál érezhetően magasabb. Ők sokkal hamarabb és intenzívebben reagálnak az aktuális, közösségi médiából (TikTok, Instagram) induló trendekre – gondoljunk csak a Labubu-őrületre, amely hatalmas összegeket képes megmozgatni a zsebpénzekből.

Ugyanakkor egy ellentmondás is megfigyelhető: bár a lányok fogékonyabbak a trendi termékekre, a megtakarítások terén jóval tudatosabbak, mint a fiúk. Jobban beosztják a keretüket, és célzottabban tesznek félre nagyobb értékű vágyaikra.

A két nem fogyasztási szokásai között a videójátékok területén viszont eltűnnek a különbségek, itt nincs szignifikáns eltérés az elköltött összegekben.

Edukáció és szülői kontroll

A bankszámla ma már nem pusztán egy technikai eszköz, ahol a pénz parkol, hanem egy komplex edukációs platform. A szülők több mint fele nyitott arra, hogy bankkártyát adjon a gyermeke kezébe, mivel úgy vélik, ez – a készpénzzel ellentétben – transzparens, nyomon követhető és végső soron biztonságosabb megoldás.

A pénzintézetek pedig felismerték ezt a kettős igényt. A fiatalokat célzó termékek – mint amilyen az Erste havidíjmentes Cseperedő Bankszámlája (0–14 éves kor) és a hozzá tartozó George Junior applikáció – éppen ezt a hidat építik ki. A gyerekek egy nekik tervezett, modern felületen tanulhatják meg a pénzkezelést, miközben a szülők a háttérből, a napi költési, online vásárlási vagy készpénzfelvételi limitek finomhangolásával biztosítják a védőhálót.

A pénzügyi tudatosság kialakítása egyértelműen közös projekt. Ahogy a Visa és az Erste szakértői is rámutattak: a fokozatosság a kulcs. A fizikai bankjegyektől a digitális limitekig vezető út nemcsak a felelős fogyasztóvá válást segíti, de meg is óvja az alfa-generációt a modern, online pénzügyi tér kockázataitól – hangsúlyozta Szincsák Gyula, a Visa szenior fizetési megoldások szakértője.

„A digitális pénzügyi eszközök használata természetes következő lépés a pénzügyi önállóság felé. Segít kialakítani a felelős költési szokásokat és a biztonságos online pénzkezelést. A Visa az Erstével közösen azon dolgozik, hogy támogassa a pénzügyi edukációt úgy, hogy az egyszerre szolgálja a tanulást, a biztonságot és a szülői kontrollt” – tette hozzá.

Korai önállóság

A Visa felmérése szerint az életkor előrehaladtával a gyerekek egyre nyitottabbá válnak a digitális fizetési megoldásokra. A 12–14 évesek körében különösen erős az érdeklődés: 59 százalékuk a digitális fizetést tartja a legjobb megoldásnak.

A bankszámla-használat is korán megjelenik: a 10–14 éves korosztály 42 százaléka rendelkezik saját bankszámlával. Bár ezek használata jellemzően még az alapfunkciókra korlátozódik, jól mutatja, hogy a gyerekek egyre korábban találkoznak a digitális pénzügyekkel. A számlanyitást legtöbbször a szülők kezdeményezik, gyakran akkor, amikor gyermekük önállóbban kezd közlekedni vagy intézni a mindennapi ügyeit.

Horváth Balázs
Horváth Balázs
Újságíró
Pénzügyi újságíró, szerkesztő, kutató és kommunikációs szakember. Újságírói pályafutása 2022-ben indult az Economxnál (korábban Napi.hu), ugyanebben az évben kezdte felsőfokú tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol kommunikáció- és médiatudomány szakon szerzett alapszakos diplomát, jelenleg politikai gazdaságtan mesterképzését folytatja. Kiemelt témái közé tartoznak a pénzügyeken belül a banki csalások, a hitelezési szektor, a biztosítások és befektetések, valamint a fintechek és a digitalizáció. Szerkesztőként segíti például Az Év Irodája csapatát, ahol az Ingatlan Évkönyv főszerkesztője 2024 óta. Rendszeresen vezet kerekasztal-beszélgetéseket magyar és angol nyelven egyaránt. Kutatásának fókuszában a politikai kommunikáció és nyelvészet áll. Több hazai és nemzetközi konferencia előadója.

Ez is érdekelhet