Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Oszkó Péter szerint a kamatkiadások csökkentése, a gazdasági növekedés és a korrupció visszaszorítása elegendő lehet a helyzet stabilizálására. A volt pénzügyminiszter a KSH friss adatai alapján értékelte a kormányzati szektor több mint 2000 milliárdos első negyedéves hiányát az ATV-ben.
A KSH előzetes adatai szerint 2090 milliárd forintos, a GDP 9 százalékát elérő első negyedéves hiányról van szó, de miután ez uniós statisztikai módszertan szerinti szám, amelyben minden kormányzati alrendszer benne van, valójában elérheti a központi költségvetés hiánya a 2400 milliárd forintot.
„A GDP 9 százalékot elérő hiány azért hajmeresztő”
– fogalmazott a szakember.
Emlékeztetett, az az uniós forrásokat a magyar költségvetés mindig megelőlegezi, de most olyan projektekre is történt kifizetés, amelyeknél korábban csak remény volt, hogy Brüsszel finanszírozza, de ezeket a Tisza-kormánynak sikerült letárgyalnia, így az év végéig még jelentős bevételek érkezhetnek.
A szakember szerint a cél a 3 százalékos hitel, hiszen a Tisza-kormány célja az euró bevezetése.
Oszkó Péter szerint az idei hiányért nem lehet a Tisza-kormányt hibáztatni, hiszen az első negyedévben felhalmozott óriási mínusz nem az ő tevékenységük eredménye.
Kiemelte, nem látszanak a költségvetés részfolyamatai, az sem, hogy bármelyik adónemből pontosan mennyi folyt be, vagy éppen bizonyos kiadások pontosan mennyibe kerültek. A negyedéves hiány mindig magasabb, mint az éves hiány – tette hozzá.
A volt pénzügyminiszter szerint a piacok egyelőre türelmesek, és a kormány által ígért, megszorítások nélküli gazdaságpolitika megvalósítható.
Ennek több eleme is lehet:
- a kamatkiadások csökkentése, ami egy bizalomra épülő gazdaságpolitika mellett jelentős megtakarítást hozhat.
- a gazdasági növekedés beindítása, amely pluszbevételeket termel,
- a korrupció visszaszorítása is több százalékponttal javíthatja a költségvetés egyenlegét.
„Önmagában a kamatkiadásokban vannak 1000 milliárdos tartalékok”
– tette hozzá.
Egy 4-5 éves, kiszámítható pályát kell felvázolni, amelynek a végén, 2030-ra teljesíthetők az euróbevezetés feltételei.
„Ha 9 százalékos első negyedéves hiány után 7 százalék lesz az éves hiány, azzal mindenki boldog lesz”
– jelentette ki a volt miniszter, aki szerint a kormány a görögök tapasztalataiból is tanulna, mert szerinte „azoktól lehet a legtöbbet tanulni, aki a legtöbb hibát követte el, és utána ezeket a hibákat képes volt korrigálni”.
Támogatja azt a tervet is, hogy a költségvetés elfogadása a korábbi gyakorlatnak megfelelően ismét őszi időszakra kerüljön át. Szerinte a Fidesz-kormány visszaélt a tavaszi elfogadás rendszerével, miközben a változékony világgazdasági helyzet miatt a valóságtól elrugaszkodott tervek születtek.
Magyarországnak nem érdeke a túlzottan erős deviza.
A forint árfolyamával kapcsolatban elmondta, az erősödés megtorpanását az MNB kamatcsökkentési ciklusa okozza, ami miatt a magas kamatkülönbözetre játszó befektetők kivonulnak. Ez akár enyhe gyengülést is hozhat a jövőben. A nemzetközi helyzet, például egy esetleges békekötés azonban ismét erősítheti a forintot.
„Az az érdekünk, hogy sokkal alacsonyabban legyen a kamatszint, és a forint az pedig valahol ebben a 380-385 közötti sávban stabilizálódjon” – fogalmazott.