A kormányfő személyesen is ismertette, amit már korábban is tudni lehetett:

  • a minimálbér 11 százalékkal nő és 322 800 forint lesz havonta,
  • míg a garantált bérminimum 7 százalékkal emelkedik és 373 200 forint lesz havonta.

Orbán Viktor jelezte: egy bizonyos szint fölé nem tudják vinni a gazdaság növekedését addig, amíg a háború árnyéka itt van a fejünk felett, és súlyos hatással van Közép-Európára, valamint a német gazdasági övezetre.

Kapcsolódó

Ilyen nemzetközi körülmények között még inkább felértékelődik, hogy nem a kormánynak kellett döntenie, hanem a felek megtudtak állapodni - mutatott rá, megjegyezve: nehezítette a megállapodást az is, hogy valójában egy korábban megkötött hároméves megállapodást kellett korrigálni.

Azért kellett hozzányúlni a most ehhez – mondta –,

mert a háború miatt alacsonyabb a növekedés, és nem voltak tarthatóak azok a vállalások, amelyek az eredeti szerződésben szerepeltek.

Orbán Viktor komoly bravúrként értékelte, hogy a felek a szerződésmódosításról megállapodásra tudtak jutni, értékelése szerint ehhez sokkal több akarat kell, mint egy szerződés létrehozásához.

Rámutatott: a kormány munkaadó is, és ágazati bérfejlesztéseket hajt végre, amelyek befolyásolták ezt a megállapodást. Tanárok, egészségügyi dolgozók, igazságügy, fegyverpénz, önkormányzati alkalmazottak, kultúra, szociális szféra – mind olyan területek, ahol 15 százalékos béremelés történik 2026-ban is. Emellé jönnek az adócsökkentések, amelyek elsősorban a családok helyzetét javítják majd – tette hozzá.

Kiemelte: a megállapodáshoz a kormány segítséget nyújtott részben adócsökkentésekkel, részben a kereskedelmi és iparkamarával kötött 11 pontos kis- és középvállalkozók számára nyújtott adókedvezményekkel. Ez elvitt a költségvetésből 90 milliárd forintot, ezért nem volt lehetséges, hogy még járulékcsökkentést is végrehajtsanak, amit szeretettek volna, mert nem fért bele az észszerű költségvetési gazdálkodás kereteibe – mutatott rá.

Jelezte: nem mondtak le erről, de nem tudják az évet ezzel kezdeni.

A miniszterelnök, szintén a megállapodást támogató elemként, említette az első otthonteremtés háromszázalékos hitelprogramját, mondván, ez nem a bérekhez kapcsolódik, de oly módon összefügg vele, hogy a legtöbb ember számára a jövedelemszerzés célja a saját lakáshoz jutás, és ez a fiatalok esetében különösen így van.

Orbán Viktor gratulált a munkaadóknak és a munkavállalóknak a megállapodás tető alá hozásáért, és hangsúlyozta: a kormány szívesen írja alá ezt, mert a megállapodás nem tér el a munkaalapú társadalom megteremtésének nagy tervétől, ami a kabinet lépéseit már 15 éve vezeti.

Emlékeztetett, hogy 2010-hez képest egymillióval többen dolgoznak és úgy értékelt: Magyarország a teljes foglalkoztatás állapotában van, ma már a munkaerő hiánya jelentősebb kihívás a gazdaság számára, mint a munkanélküliség.

Jelezte: jelenleg 65 ezer betöltetlen álláshely van Magyarországon, és jövőre 35 ezer engedélyt fognak kiadni vendégmunkásoknak.

Még így is marad 20-30 ezer olyan betöltetlen állás, amire egyelőre nem enged be a kormány külföldről vendégmunkásokat – tette hozzá.

Abban reménykedünk, hogy Magyarországról tudjuk még ezt a 30 ezer helyet is föltölteni, tehát mi a foglalkoztatás további növekedésére számítunk

– mondta.

Ugyanakkor rámutatott: hiába vannak munkahelyek, ha az emberek úgy érzik, hogy a munkájukat nem fizetik meg, és az emberek általában úgy gondolják, hogy az elvégzett munkájuk értéke nagyobb annál, mint amennyi bért kapnak érte.

Ahogy Orbán Viktor fogalmazott:

Mindannyian úgy érezzük Magyarországon, hogy a munkánk nincs megfizetve.

Ezért folyamatos bérnyomás alatt élnek a munkaadók és az állam is, amely szintén munkaadóként lép fel – tette hozzá.

Nagyon fontosnak nevezte, hogy a piac Magyarországon elsőbbséget kapjon a bérek meghatározásában. Ezért van az, hogy a minimálbért Magyarországon, bár megtehetné, nem a kormány határozza meg, és ezért törekszik arra lassan húsz éve, hogy mindig a piacon szereplő felek állapodjanak meg a béremelésről – jelezte.

Repülőrajt helyett lefulladás: brutálisan lehagy minket Lengyelország

A friss GDP-adatok alapján Magyarország továbbra is az EU-s sereghajtók között áll, miközben Lengyelország az élmezőnybe ugrott és hatszor gyorsabban bővül. A különbség most már nem magyarázható pusztán háborúval vagy német gyengeséggel: ugyanazok a külső tényezők Varsóban látványos növekedést, itthon stagnálást hoztak. >>>

Orbán Viktor megjegyezte:

a rémálmai közé tartozik, hogy a munkaadók és a munkavállalók nem tudnak megállapodni egymással, és a végén a kormánynak kell hatalmi szóval eldöntenie, hogy mennyi legyen a minimálbér.

Előállhat még ilyen helyzet a jövőben, ez nem zárható ki, a jogszabályok erre a helyzetre is megnyugtató rendezést írnak elő, de nem egészséges, ha ez így történik – szögezte le.

Hangsúlyozta azt is: Magyarország az elmúlt tizenöt évben minimálbér-növekedésben az EU-átlag háromszorosát hozta. Felidézte, hogy 2010-ben a minimálbér 73 ezer forint volt, a garantált bérminimum pedig 89 ezer forint.

A miniszterelnök leszögezte: semmilyen kormányzati gazdaságpolitika nem lehet sikeres, ha azt nem támogatják a munkaadók és a munkavállalók. És az, hogy Magyarországon ma egy kifejezetten piacbarát, vállalkozásbarát, teljesítményelvű gazdaságpolitika van, csak azért lehetséges, mert a kormányt ezekben a célkitűzéseiben mind a munkaadók, mind a munkavállalók támogatják – mondta.

Minden esély megvan arra, hogy jó pályán tudjuk tartani a magyar gazdaságot – összegzett Orbán Viktor.