Nulla nap – nulla esély? Szállásadók ezrei kerülhetnek padlóra

Elsőre furcsa érzés kerített hatalmába, amelyet igyekeztem elhessegetni. Mégiscsak annyira valószínűtlen koalíciónak tűnik a Soproni Tamás vezette VI. kerületi önkormányzat, a Szikra Mozgalom és a környékbeli szállodák tulajdonosainak érdekszövetsége a teljes magyar GDP 0,4 százalékát adó, mintegy 2500 terézvárosi legális airbnb szállásadó ellen, akiket a január 1-vel életbe lépő nulla napos önkormányzati korlátozással küldenének padlóra, illetve illegális működésbe.

Utolsó szalmaszálként, az Orbán Viktor vezette kormány még mentőövet dobhat nekik a parlament idei utolsó plenáris ülésén, a tervek szerint december 9-én. Megteszik?

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A magyarországi apartmankiadók a Turisztikai Tanácsadó Testület keretein belül tavaly egyezséget kötöttek a Nemzetgazdasági Minisztériummal és a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, aminek az volt a lényege, hogy

• az airbnb-ket hagyják Budapesten dolgozni,
• központilag nem korlátozzák a kiadható napok számát.
• Cserébe közel ötszörösére emelik a fővárosban a magánszemélyek tételes általányadóját,
• bevezetnek egy szálláshely nyitási moratóriumot 2025-2026-ra,
• illetve az önkormányzatoknak adják a jogot a kiadható napok számának korlátozásáról, meghatározásáról. 

Ezt az egyezséget elfogadta mind a 26 országos turizmussal foglalkozó érdekképviseleti szervezet.

„Ebbe rondított bele Soproni Tamás, amikor tavaly október 31-én elfogadott egy olyan önkormányzati rendeletet a terézvárosi közgyűlés, ami alapján ők nem betiltották, hanem nullára szabályozták a kiadható napok számát a magán és- egyéb szálláshelyeken. Annyira így gondolja a polgármester, hogy azt mondta: akik jövőre, tehát 2026-ra nem adják vissza az engedélyüket, szálláshelyként nulla napot adhatnak ki, de azért az emelt összegű építményadót be kell fizetniük”

– fogalmazott az Economx érdeklődésére a Magyar ApartmanKiadók Egyesületének elnöke. 

Schumicky Balázs feidézte, hogy mivel a kormányhivatal is jogszerűtlennek látta a nulla napra történő tiltást, hiszen ez már nem korlátozást jelent, hanem ellehetetlenítést, ezért törvényességi felhívással élt Terézváros felé, hogy semmisítsék meg ezt a rendeletet, amelyet elutasított az önkormányzat, ezért a kormányhivatal a Kúria elé vitte az ügyet.

A Kúria önkormányzati kollégiuma nyílt tárgyalás mellőzésével, november 11-én jogszerűnek találta Terézváros nulla napra történő korlátozását.

Ez alapján január 1-től nem működhet a Király utca terézvárosi oldalán magán- és egyéb szálláshely, míg az erzsébetvárosi oldalán működhet.

Schumicky Balázs sérelmezi, hogy a Kúria ítélete megdöbbentő módon, minden számítás és alátámasztás nélkül visszhangozza Soproni Tamásék álláspontját a lakókat érő zajterhelés kapcsán, miközben az általuk, közérdekű adatigényléssel kikért adatok alapján, ezzel kapcsolatosan nulla panaszrögzítésre és nulla intézkedésre került sor az airbnb szálláshelyek üzemeltetői, tulajdonosai ellen.

Most mit lehet tenni?

1. A Magyar ApartmanKiadók Egyesülete azt kéri a kormányhivatalokat felügyelő Navracsics Tibor, közigazgatási és területfejlesztési minisztertől, hogy az Alkotmánybíráságnál támadja meg a Kúria ítéletét, és a döntésig kérjen halasztást annak január 1-vel történő végrehajtása alól.
2. Amennyiben a minisztérium nem fordulna az Alkotmánybírósághoz, úgy a turizmussal foglalkozó érdekképviseletek is megtehetik ezt, de csupán január 1-vel, a terézvárosi rendelet hatályba lépését követően. Azután az Alkotmánybíróság vagy felfüggeszti vagy nem, vagy még januárban dönt, vagy majd novemberben. 
3. A Magyar ApartmanKiadók Egyesületének elnöke szerint ez a harmadik megoldás jelentene gyógyírt. Abból indul ki, hogy mind Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke, mind Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter többször kijelentette, hogy nem céljuk a magán- és egyéb szálláshely szolgáltatás ellehetetlenítése, csupán a korlátozási jogot akarták megadni az önkormányzatoknak. Ha ez igaz, amit ők mondanak, és a Kúriának is igaza van abban, hogy a jelenlegi jogszabály alapján nulla napra is lehet korlátozni, akkor azt kérik a parlamenti képviselőktől, hogy változtassák meg, pontosítsák ezt a kereskedelmi törvényben szereplő jogszabályt. Hagyják továbbra is az önkormányzatoknál a kiadható napok számának a meghatározásának a jogát, de írják bele, hogy mi az a minimum éjszakaszám, ami alá egyetlen önkormányzat sem korlátozhat, mert az tulajdonképpen a betiltással ér fel. Ezt a munkát még idén el kell végezni, legkésőbb az idei utolsó parlamenti törvényalkotási napon, a tervek szerint december 9-én.

Schumicky Balázs bízik abban, hogy a parlament még az idén sürgősségi eljárásban tárgyalja és pontosítja ezt a jogszabályt a kormánynak és a hazai turisztikai irányítás szándékainak megfelelően.

Sürget az idő

Szavai szerint ez az egyetlen olyan lehetőség, ami a következőkre kínál megoldást:

Budapest már most tele van foglaltság tekintetében szilveszterre. A mintegy 2500 terézvárosi házigazdának is vannak szilveszteri foglalásai, aminek a legnagyobb része belelóg a január 3-4-i hétvégébe. 

„Most a házigazdák, ha nem akarják kimutathatóvá tenni azt, hogy ők fogadnak szilveszteri vendégeket, akkor már nem jelenthetnek le adatokat a Vendégembe. A MTÜ-nek már hamis adatokat fognak szolgáltatni, üresre fogják állítani. Nem fogják lemondani a szilveszteri foglalásokat. Nem állíthatnak ki számlát jogszerűen 2026-ban, tehát a szilveszteri foglalások után sem, viszont már emelt építményadót kell fizetniük. El kell hogy döntsék, hogy befizetik-e a szobánkénti 150 ezer forintos tételes általányadót, mert az forgalomtól független, és le kell mondaniuk az összes olyan foglalást, ami 2026-ra vonatkozott és az már most látszik, hogy a Bajnokok Ligája döntőjére, május utolsó hétvégéjére tele lesz Budapest”

– hangsúlyozta Schumicky Balázs, egyben hozzátette, hogy a fővárosban a magán- és egyéb szálláshelyek teszik ki az ágyak számának valamivel több mint a felét. Ha ebből eltűnik 2500 szálláshely 6-7 ezer ágya, az rendkívül súlyos kapacitásbeli problémát jelenthet a turisztikai csúcsszezonban és a kiemelt rendezvényeken.

A Magyar ApartmanKiadók Egyesületének elnöke aláhúzta, hogy ezzel nemcsak Budapest, hanem az állam is jelentős adóbevételektől esik el. Egyrészt az önkormányzatnak nem folyik be idegenforgalmi adó. Lehet azt mondani, hogy a többi kerületbe átmennek majd a vendégek a VI. kerületből, csak éppen csúcsszezonban nincsen hova.

„Nem jön be áfabevétel, nem jön be a tételes általányadó bevétel, nem jön be Turizmusfejlesztési Hozzájárulás, és természetesen elbocsátásokra kell számítani azoktól a cégektől, akik például karbantartókat, takarítókat, mosodásokat foglalkoztatnak”.

Ráadásul az elmúlt években a hazai turizmus irányítás, illetve a NAV igyekezett fokozottan fellépni az illegális szálláskiadók ellen. A szakértő szerint ez a terézvárosi tiltás rendkívül könnyen kijátszható. Azt lehet látni a nemzetközi példákban, ahol mondjuk radikálisan korlátoztak, hogy bizony a házigazdák nagyon könnyen kijátsszák ezt a rendszert. Azt gondolja ezért, hogy a feketézés nem lehet célja sem a hazai turizmus irányításnak, sem a NAV-nak.

– válaszolt kérdésünkre a Magyar ApartmanKiadók Egyesületének elnöke.

Hogy elkerüljék a házigazdák az airbnb-seket sújtó büntető építményadót, ami Terézvárosban van, ezért azt javasolta Soproni Tamás, hogy adják vissza az engedélyüket december 31-ig, mert a január 1-i állapotot nézi minden önkormányzat építményadó kivetés szempontjából.

Ez viszont azt jelenti, hogyha a házigazda visszaadja az engedélyét, majd később úgy dönt a kormány, vagy az Alkotmánybíróság hogy mégiscsak valamilyen szinten nyitva lehet lenni Terézvárosban, akkor ezek a korábbi szállásadók már nem fognak tudni újra kinyitni, hiszen szálláshely nyitási moratórium van.

„Jelzem, csak idegenforgalmi adóból 2025-ben kb. 1 milliárd forintot fizetünk be az önkormányzatnak”

– mondta.

Schumicky Balázs felhívta a figyelmet arra is, hogy valamennyi szálláshelyet ez év végéig a MTÜ tanúsító testületnek minősítenie kell. Be kell sorolni egytől öt csillagig ugyanúgy mint a hoteleket.

A statisztikák azt mutatják, hogy a VI. kerületben felülreprezentáltak a magas minőségű, magas kihasználtságú, jól vezetett szálláshelyek. Ha tehát ezeket bezárja a terézvárosi önkormányzat, és ezt a kormányzat hagyja, akkor pontosan a szálláshelyek átlag nívója csökken, amit deklaráltan el akar kerülni a Magyar Turisztikai Ügynökség, hiszen az lenne a cél, hogy minél nívósabb, minél drágább szállások legyenek.

Eddig az áraink a nemzetközi versenytársaink alatt voltak, mondjuk Bécs, Prága alatt vagyunk messze szobaárakban, nem csak mi, a hotelek is.  Ez is szembe megy a turizmus irányítás céljával.

Itt van még egy nézőpont: a lakhatási válság

A turisztikai érdekvédő szerint látszik, hogy a kormány az Otthon Start programon keresztül eléri a szociálpolitikai célját. Egyre többen jutnak saját lakáshoz, épülnek Budapesten is 1,5 millió négyzetméteres ingatlanok és megállították az albérletárak növekedését.

– közölte Schumicky Balázs, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a józsefvárosi gyökerekkel rendelkező szélsőbaloldali szervezet, a Szikra Mozgalom a saját sikereként adja el a terézvárosi magán- és egyéb szálláshelyek nulla napra történő korlátozását, hiszen ők voltak azok az aktivisták, akik táblagépekkel végigjárták Terézváros lakóit a betiltás érdekében. A Szikra mozgalom már jelezte, hogy nem állnak meg, mennek tovább a VII., VIII. és XIII. kerületekbe.

„Amennyiben a kormány hagyja, hogy Terézváros szembe menjen az eredetileg megfogalmazott kormányzati céllal, és azzal a megállapodással, amit kötöttek a szálláskiadókkal, akkor hamarosan eljöhet az a pillanat, hogy a többi belvárosi kerület is meghozza ezt a döntést, hiába mondják azt most, hogy nem terveznek ilyet. Soproni Tamás is a legutóbbi önkormányzati választáson kijelentette, hogy nem fogja betiltani az airbnb-ket. Sok, a kerületben élő házigazda szavazott ez miatt rá. Ezután szembe köpve az ígéretét mégis csak betiltotta” – fűzte hozzá a Magyar ApartmanKiadók Egyesületének elnöke, egyben feltette a kérdést:

Mit nyer a kormány több mint 2500 szállás bezárásával, több ezer, zömében a középosztályhoz tartozó, turizmusból élő család bevételének az ellehetetlenítésével?

Kik a haszonélvezői ennek a betiltásnak?

Schumicky Balázs szerint, ha végig nézzük a nemzetközi példákat Európában, vagy akár Amerikában, akkor azt látjuk, hogy annyire elenyésző ez az airbnb piac az összes albérlet, vagy az üresen álló lakások számához képest, hogy nem ennek hatására emelkednek az albérleti díjak.

– fogalmazott.

Véleménye szerint senki másnak nincs haszna ezen, nem véletlen, hogy több európai nagyváros már visszalazított a korábbi szigorúbb szabályokhoz képest.

Érdekes egybeesésnek tartja, hogy Terézváros, az airbnb-k betiltása után többször is módosította a kerületi építési szabályzatot, hogy hotelek épüljenek korábbi társasházak helyén.

Szerinte nem nyer ezzel senki más, ugyanis, ha valaki bezárja a szálláshelyét, mivel az Airbnb-s házigazdák zöme beszél idegen nyelveket,

könnyen ki fogják adni külföldi Erasmusos diákoknak, csak legfeljebb középtávra. És, ha idejön egy csapat 18-20 évesekből álló Erasmusos vagy ösztöndíjas diák fél évre, akkor szegény társasház megnézheti magát.

„Ha pedig az következik be, amit Soproni Tamás jövendölt, hogy majd most beesnek az albérletárak, ami nem lesz így, de tegyük fel, hogy igaza van, akkor megjelennek azok az emberek, akik eddig nem tudták megfizetni a belvárost, de a Covid idején megtudták, amikor valóban beestek az albérletárak, és masszív problémákat okoztak a társasházakban, valamint a turizmusból élő kerületi kisvállalkozók is nehéz helyzetbe kerülnek”

– közölte Schumicky Balázs, aki végezetül újra teljesen nonszensznek, a kapitalizmus, a vállalkozói szellem szemen köpésének nevezte a terézvárosi nulla napos rendeletet.