Európának – és különösen Magyarországnak – az energiazöldítés mellett sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a vízmegtartásra és a szárazság okozta problémák megoldására, mert a jelenlegi klímastratégia nem megfelelő az országok tényleges fenntarthatósági kihívásaihoz – hansúlyozta az Economxnak Keresztes Attila, az Astrasun Solar elnök-vezérigazgatója.

Európai stratégia: fókuszban a zöld energia, a víz csak marginális

A szakértő úgy látja, hogy az elmúlt években az európai energetikai és klímapolitika központjában a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése állt, ami hatalmas összegeket emészt fel megújuló energia, elektromos autózás és a dekarbonizáció különféle formáinak támogatásával – ám ezek a beruházások nem hoznak gyors, kézzelfogható eredményt a globális emisszió csökkentésében.

Jobb esetben is csak 8 százalékkal tudja Európa a globális kibocsátást csökkenteni. Az EU politikája figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a jövő emissziójának túlnyomó része már nem Európából, hanem a fejlődő térségekből, mint Kína, India és Afrika származik, miközben a kontinens klímakitettsége tovább fokozódik.

Magyarország: energia, aszály és vízprobléma egyszerre

Magyarországot az elmúlt években kiemelten sújtották a hosszú, extrém aszályszakaszok, amelyek komoly károkat okoztak az agráriumban, csökkentették a talajvízszintet, veszélyeztetik a hazai vízkészleteket és növekvő öntözési igényt generáltak.

Magyarország a klímamodellek alapján Közép-Európa egyik legkiszolgáltatottabb régiója lett a vízhiány és a termőtalaj vesztés szempontjából, miközben a jelenlegi stratégia szinte kizárólag az energiaszektor zöldítésére koncentrál

– fogalmazott Keresztes Attila, aki szerint mára reális lehetőség, hogy idővel egyes gabonák importjára szorulunk, a gyümölcsök, zöldségek esetében ez pedig az év nagy részében sajnos már gyakorlat is.

A COP 30 klímacsúcs Brazíliában

A szakmai konferenciákon egyre több kutató szólal fel amellett, hogy Európa figyelme a vízgazdálkodás innovációjára, az ökológiai vízpótló megoldásokra, valamint a vízmegtartó infrastruktúra fejlesztésére kellene áthelyeződjön. Az előadók rámutattak arra, hogy nem elégséges pusztán energiamix-váltásra törekedni, hanem a természetes vízkörforgás megőrzése és a szárazságok megelőzése is prioritást igényel.

Víz nélkül nincs jövő – a mérnök, aki szerint Magyarország saját döntései miatt szárad ki

A rendszerváltás idején még 450 ezer hektár volt öntözésre berendezve, ma alig 100 ezer. A vízépítő mérnök szerint a megoldás egyértelmű és szakmailag régóta ismert: nagy kapacitású tározók, korszerű vízlépcsők és jól karbantartott öntözőrendszerek kellenek.

A mostani európai klímapolitikai irány – konferencia szerint – téves: aránytalanul sok pénzt fordít a megújuló energiára, miközben elhanyagolja a vízbázisok és talajvédelem sorsát.

Miért nem megfelelő a jelenlegi stratégia?

A szakértő meglátása szerint

  •  A globális emisszió nagy része máshol keletkezik, az EU nettó zéró célja alig befolyásolja a klímát.
  • A regionális klímaváltozás hatásait (aszály, vízhiány, talajpusztulás) nem kezelik rendszerszinten.
  • Az energiaszektor zöldítésén túl az innovációnak a vízmegtartó technológiákra és természetvédelmi beruházásokra kellene fókuszálni, ahogy erre a cikkben hivatkozott konferencia is felhívja a figyelmet.
  • Valójában az energiatermelés és a vízgazdálkodás több ponton közvetlenül összefügg.

A fenntarthatósághoz és az országok valós túléléséhez elengedhetetlen, hogy Európa stratégiájában a vízvisszatartás, ökológiai vízpótlás, talajmegőrzés és szárazságmenedzsment is vezető szerepet kapjon, nem csak az energetikai fejlesztések.

Ez különösen sürgető Magyarország számára, hogy a mezőgazdasági, társadalmi és gazdasági területen megőrizzük a jövő esélyeit.

Magyarország nem várhat!

Keresztes Attila hangsúlyozta, hogy a 

  • A hazai energetikai rendszer rendkívül sérülékeny, jelentős haza forrásaink kizárólag megújulókból vannak: nap, szél, fa, hulladék és talán a víz.
  • A célként kitűzött 1000 MW- os szélerőmű kapacitás csekély, legalább 12-15.000 MW-ra lesz szükségünk, ha az elektromos autók, fűtés felpörögnek.
  • A kihasználatlan vízenergia pedig víz hiányában lassan nem is opció.
  • További probléma, hogy a hazai olajipar érdemben nem kezdte meg a megújulókra való profilváltást- márpedig nélkülük csak döcögni tud az átállás.
  • Energia- és vízstratégiánkat sürgősen újra kell terveznünk a fenti céljaink elérése érdekében!

Káoszba fulladt a klímacsúcs, lángba borult a konferenciaterem, teljes a pánik – videó

Lángok csaptak fel a brazíliai ENSZ-csúcstalálkozó több pavilonjában, a pánikba esett küldöttek elmenekültek.

Kapcsolódó