Az OKSZ szerint az élelmiszer árak a várakozásoknak megfelelően emelkedtek, ami arra mutat rá, hogy a minden más elemében káros árrésstop fenntartását már az infláció sem indokolja. A szövetség úgy véli, ez akkor is igaz, ha az árrésstop márciusi, egyszeri árcsökkentő hatása vitathatatlan.

Azt írják, hogy a vártnál is lassabban emelkedik a kiskereskedelmi forgalom, a lakossági fogyasztás kifejezetten visszafogott, szó sincs arról, hogy az inflációt a túlhevült kereslet fűtené. Az élelmiszer árak a lényegében fix árréssel megvert termékkörben is emelkednek április óta, ezt pedig a lakosság is érzékeli.

Kapcsolódó

Az OKSZ kiemelte továbbá, hogy az élelmiszerek áremelkedése költségoldalról érkezik, mivel sorra futnak be a termelők és feldolgozók áremelési igényei a nagy kereskedelmi láncokhoz, ezeket pedig a kiskereskedelem alig győzi visszaverni, de az árrésstop intézménye ezt is megnehezíti.

További problémaként veti fel a kereskedelmi szövetség, hogy az infláció mélyebb, strukturális okainak elemzése és kezelése nem történt meg. Ezzel szemben az árrésstoppal sújtott 6 nagy élelmiszer lánc a konszolidált adatok szerint összességében már 2024-ben, az árrésstop előtt is veszteséget termelt, és a hazai üzletláncok többségénél is csökkent a nyereség 2023-hoz képest.

Az OKSZ azt írja, az árrésstop felgyorsítja a kisboltok megszűnését, ami rontja a kisebb települések élelmiszer ellátását. Már 400 településen nincs semmilyen bolt, sok száz további településen pedig nincsen verseny, és így versengő árak sem szolgálják a lakosságot. 

Itt vannak a friss adatok: így vásárolnak a magyarok árrésstop idején

Az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 1,7 százalékkal nőtt.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.