<b>Ez a cikk már egy éves, így tartalma elavult, új cikkeket a témában <a target="_blank" href="https://www.napi.hu/cimkek/nyugd%C3%ADj">ezen a linken érhet el</a>.</b><br>

A magyar nyugdíjrendszerben az új belépők juttatásai jóval magasabbak, mint a korábban, azonos szolgálativiszonyt kitöltőké. Az elmúlt évek változásai a nyugdíjrendszerben nemcsak, hogy növelték a jövedelmi egyenlőtlenségeket, de ezzel párhuzamosan emelték is a kiadásokat, vagyis romlott annak a fenntarthatósága - olvasható a brüsszeli jelentésben. 2016 óta a bérek a nyugdíjaknál lényegesen nagyobb ütemben emelkednek. Összességében a nyugdíjak 2,8 százalékkal nőttek, miközben a béremelkedés az elmúlt öt évben átlagosan évi 9,2 százalék volt, ennek következtében az átlagnyugdíj és a nettó átlagbér arányaként kifejezett úgynevezett helyettesítési ráta a 2015-ös 67 százalékról 2019-ben 53 százalékra csökkent - idézi a Népszava az Európai Bizottság jelentését.

Kapcsolódó

Az igazságtalanság abban is látszik, hogy míg a minimálnyugdíj változatlanul 28 ezer forint, addig már nemcsak egymilliós, de már kétmillió forinton felül havi nyugdíjakat is folyósítanak. Az új és régi belépők különbség is egyre nagyobb: akik 2021-ben vonulnak nyugdíjba, azoknak időskori ellátása 35 százalékkal magasabb lesz, mint azoké, akik ugyanolyan életpályát követően 2016-ban mentek nyugdíjba. Az ötéves eltérés 2016-ban csupán 1 százalék volt.

Két intézkedés is rontja az egyenlőséget a magyar nyugdíjasok között: 2011-ben vezették be az egykulcsos jövedelemadót, ami miatt csökkent az alacsony keresettel rendelkezők nettó jövedelme, miközben a magas keresetűeké emelkedett. A másik pedig az, hogy Magyarországon 2013-ban megszüntették a nyugdíjjárulékok felső határát, ami teret nyitott a milliós nyugdíjak előtt. Hosszú távon ez valószínűleg növelni fogja a nyugdíjköltségeket, mivel általában a magas jövedelmű csoportok tagjai tovább is élnek nélkülöző társaiknál.

A Bizottság számításai szerint az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága továbbra is kihívást jelent, főként a népesség elöregedése miatt: a nyugdíjakra (a GDP 1,9 százaléka), továbbá az egészségügyre és a tartós ápolás-gondozásra (a GDP 1 százaléka) fordított közkiadások miatt.

A magyar nyugdíjasok számára egy másik probléma, hogy a juttatások emelését az infláció mértékéhez kötik, azonban előre becsülik meg az éves pénzromlást, amit novemberben korrigálnak csak, így lényegében az idősek hitelezik az államot a novemberi nyugdíjkorrekcióig. Idén a járvány és a válság, valamint a rekordmagas infláció miatt egy évközi plusz korrekció is lesz, viszont ez a legtöbb idősnek csak pár száz forintnyi plusz pénzt jelent.