Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Én érzem a félelmet – foglalta össze a helyzetet viszonylag plasztikusan Melléthei-Barna Márton tiszás szakpolitikus a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló vita elején.
Az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága elé került az új, korrupcióellenes – Magyar Péter szavaival élve: maffiaellenes – szuperhivatal létrehozása. A vitában a kormánypárti képviselők azt igyekeztek hangsúlyozni, hogy a szervezet tőlük és a Tisza-kormánytól is független lesz. Az ellenzéki módosító javaslatokat ugyanakkor lesöpörte az asztalról a Hantosi István, tiszás politikus vezette testület.
Abban volt némi egyetértés a három oldal, vagyis a kormány, a Tisza és a Fidesz között, hogy az NVVH hatásköreinél még változhatnak a szabályok, ám Bódis Péter, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára végül nem támogatta Nacsa Lőrinc KDNP-s módosító javaslatát.
Az ellenzéki képviselő ebben arra figyelmeztetett, hogy az NVVH büntetőeljárási jogköreinek gyakorlása során a jogorvoslat nem válhat a hivatalon belüli önfelülbírálattá. A benyújtott törvényjavaslat az NVVH-t egyszerre ruházza fel nyomozati, ügyészi, vádemelési és vádképviseleti jogosítványokkal, miközben a felettes ügyészi jellegű jogorvoslati fórumot az NVVH törvény szerint kijelölt vezetőjén keresztül a hivatalon belül képezi le. Ez különösen aggályos lehet az ügy saját hatáskörbe vonása esetén, mivel a javaslat jelenlegi szövege e döntés ellen kifejezetten kizárja a jogorvoslatot, holott a határozat alapvetően megváltoztatja az érintettek eljárási helyzetét - kifogásolta beadványában Nacsa Lőrinc.
A bizottsági vitában Tuzson Bence, korábbi fideszes igazságügyi miniszter megismételte, hogy szerinte az NVVH a negyvenes éveket idézi. A hivatalt az ÁVH-hoz hasonlította, és úgy fogalmazott
az önkényuralom kialakításának alapjaként szolgálhat, korlátlan hatalommal bírhat, az intézményi rendszer pedig nem lesz képes a panaszok kezelésére.
Tuzson Bence szerint az NVVH támogatói két-három év múlva felelni fognak ezért, és a rendszer az alkotói ellen fordulhat.
Melléthei-Barna Márton, a bizottság alelnöke ezen a ponton mondta azt, hogy érzi a fideszesek félelmét,
hogy a legfőbb ügyészt már nem lehet pórázon vezetni és szájkosarat tenni rá.
A tiszás politikus szerint az NVVH a rendszerszintű korrupció kezelésére jön létre, nem politikailag motivált hatóság, elnökét pedig transzparens módon hat évre választják meg. „Nagyon hiszek a hivatalok versenyében is” – magyarázta, majd azt a reményét is megfogalmazta, hogy az NVVH a
téli álmát alvó, mesterséges kómában lévő ügyészséget, legfőbb ügyészséget is nyomozásra, munkára fogja
Szerinte a hatósággal nem csorbul az ügyészségi hatáskör. Úgy látja, ha az ügyészség valamilyen oknál fogva leveti magáról a politikai béklyót, és elkezd nyomozni, az NVVH gyorsítaná az igazságszolgáltatás munkáját, valamint a közvagyon védelmét.
Bódis Péter államtitkár szerint a hatóság jogköre minden tiszás képviselőre és a jövőbeni bűnökre is vonatkozik. Aki a közpénzek felett jogköröket gyakorol, ezután azzal a tudattal hozhat döntést, hogy azt a hatóság vizsgálni fogja, ha felmerül a gyanú. Az államtitkár hangsúlyozta: az eljárás nem jogalap nélküli feljelentések alapján indul, a bejelentéseket a hatóság megvizsgálja. Hozzátette: alaptalan minden aggály azok számára, akik minden jogszabályt betartottak.
Hasonló következtetésre jutott Melléthei-Barna Márton is, aki azt reméli, hogy a gépezet az alkotókat is ellenőrzi majd.
A bizottsági ülésen rövid vita alakult ki arról is, mekkora a korrupció szintje Magyarországon. Tuzson Bence szerint az uniós adatok alapján 5 százalék, Bódis Péter ügyvédi tapasztalata alapján 100 százalék, Melléthei-Barna Márton szerint viszont a legfelső kör volt korrupt, a beszállítói szint már nem biztos, hogy érzékelt ebből bármit.
A Görög Márta igazságügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslathoz érkező két ellenzéki módosítót sem a kormányzat, sem a kormánypárti többség nem támogatta a bizottsági ülésen. Tiszás módosító javaslat nem érkezett.
A szakminisztérium törvényi indokolása szerint a közvagyont érintő visszaélések feltárása, a közvagyonvesztés megakadályozása, a vagyonkimentés megszakítása, valamint a közvagyon köréből kikerült vagyon visszaszerzése egységes és hatékony állami fellépést igényel. A javaslat szerint ennek olyan rendszernek kell lennie, amely a közvagyon útját a köztulajdonból kikerülésről szóló döntéstől a különböző szerződéseken, pénzmozgásokon vagy tulajdonosi láncolatokon át a tényleges tulajdonosokig képes követni, az eltékozolt közvagyont pedig újra a köz szolgálatába tudja állítani.
A törvényjavaslat szerint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal jogkörei a közvagyon védelmének, a jogi felelősség érvényesítésének és a közbizalom helyreállításának olyan eszközei, amelyeket a hivatal a függetlenség, a pártatlanság és a törvényesség szellemében, az alapvető jogok tiszteletben tartásával, szükséges és arányos módon, célhoz kötötten, adatvédelmi garanciák mellett gyakorolhat.
