A közismerten bevándorláspárti Németországban egyre többen merik nyíltan kijelenteni, hogy az állami vezetők és az EU eddigi migránspolitikája elhibázott, ami mostanra súlyos teherként nehezedik az európai országok lakosságára.

A Hamász izraeli terrortámadásával kirobbant közel-keleti konfliktus hetek óta szélsőséges eseteket idéz elő tőlünk nyugatabbra is: Nagy Britanniától Ausztriáig, Hollandiától Spanyolországon át Franciaországig egymást érik a Palesztina felszabadítását követelő, több ezer fős tüntetések. Az erőszakos megmozdulásokon a muszlim diaszpórákban élő bevándorlók antiszemita jelszavakat skandálnak, és terrorista szervezetek, például az Al-Kaida, a Hamász és az Iszlám Állam zászlaját lengetik. Eközben több helyen pattanásig feszült a helyzet a különféle terrorakciók, bombafenyegetések miatt.

Legutóbb Írországban szabadult el a pokol, ahol csütörtök este azt követően robbantak ki bevándorlásellenes tüntetések Dublinban, hogy a délutáni órákban a főváros egyik forgalmas részén egy iszlamista által elkövetett, késes támadás történt, amelyben öt ember – köztük gyerekek is – megsérültek.  

Nem akarnak háborúzni a németek

Azonban már nem csak a bevándorlóktól vagy Izrael támogatóitól hangosak Európa utcái, hanem azok a helyi lakosok is hallatják a hangjukat, akiknek elegük van a háborús hangulatból. Szombaton Ausztria és Németország fővárosában is tömeges felvonulások miatt bénult le a forgalom.

Bécs belvárosában 11 ezer fős, míg Berlinben húszezer fős, békepárti tüntetést tartottak a Brandenburgi kapunál. Miközben a Gázai övezet bombázásának leállítását követelték, a berliniek közül rengetegen azért vonultak utcára, mert aggódnak, hogy Németországban sem az enyhülés felé mutatnak irányt, hanem a politikai vezetők újra háborúba akarják vinni a népüket.

Már az első és második világháborúban is az esseni Krupphoz tartozó, fegyvergyártó cégek kerestek sok pénzt, most a düsseldorfi hadiipari óriás, a Rheinmetall profitál az ukrajnai háborúból. Nagyon aggódom, mert Boris Pistorius azt akarja, hogy újra készen álljunk a háborúra – nyilatkozta egy tüntető a Berliner Zeitungnak. 

Ezzel a német védelmi miniszter azon, gyújtó hangulatú nyilatkozatára utalt, amelyben Pistorius november elején a Tagesspiegel-nek kifejtette: az orosz-ukrán, illetve az Izrael és a Hamász között dúló háborúk Németországot arra késztetik, hogy átformálja a biztonságpolitikáját.

Még a miniszter párttársait is meglepte, hogy azt mondta, készen kell állni a háborúra, és nem csak a hadseregnél, a Bundeswehrnél, hanem a politikában és a társadalomban is mentalitásváltásra van szükség – a tét ugyanis Németország biztonsága, ezzel együtt a társadalmi együttélés, a fejlődés és a gazdasági növekedés alapja – idézi az Euronews Pistorius szavait.

A hétvégi berlini tüntetéseken felszólalók elítélték ezt a „felelőtlen félelemkeltést”, és kijelentették: ugyan az ukrajnai orosz invázió elitélendő, illetve a németek felelőssége az, hogy megvédjék Izrael jogát a létezéshez, de ez nem igazolja, hogy a legerősebb európai országként támogatják a „kegyetlen hadviselést”. Ez ugyanis erősíti az iszlamistákat, és veszélyezteti a németországi zsidók életet is. 

Tetőzik a feszültség

Az erőszak az iskolákban is elharapózott: a németeknél korábban muszlim diákok vertek meg tanárokat, illetve több városban fegyverrel támadtak az iskolatársakra, míg az osztrákoknál bombával fenyegetőztek, Párizsban pedig emberáldozatot is követelt egy bevándorló elszabadulása. Pénteken Berlin Spandau Wilhelmstadt kerületében azért rugdostak meg egy 15 éves lányt az iskolatársai, mert a nyakában egy „Allah” felirattal ellátott nyakláncot viselt. Szombaton Ausztria fővárosában letartóztattak egy szír férfit, mert lebontott egy Madonna-szobrot és ellopott egy fakeresztet a bécsiek egyik kedvenc templomából. Az elmúlt napokban három németországi mecsetet és egy iszlám egyesületet is megfenyegettek: a támadók műanyag zacskóban gyűlölködő tirádákat tartalmazó levelet, kutyaürüléket, égetett Korán-lapokat és sertéshúst küldtek. A zsinagógák, kóser boltok, vendéglők környékén is rendszeresek az atrocitások és az izraeli jelképek elleni akciók, illetve több európai városban fordultak már elő késes, petárdás támadások, tömegverekedések a muszlimok és a helyiek között.

 

 Kultúrák csapnak össze Európa utcáin

A háborúkkal kapcsolatos nézetek láthatóan megbontották az Európai Unió egységét is, ahol egyre élesednek azok a politikai hangok, amelyek szerint sürgős irányváltásra van szükség.

Az európaiak nincsenek felkészülve arra a konfliktusra, amit az okoz, hogy a többnyire muszlim bevándorlók a vallás és a család kérdésében is egy egészen más tudatosságot hoztak magukkal Európába, amely közben értékvesztéstől szenved. Pedig a kultúrák összecsapása már régen elkezdődött és a közeljövőben súlyosbodni fog – jelentette ki a német Alkotmányvédelmi Hivatal volt elnöke az FPÖ TV-ben. 

Hans-Georg Maaßen – aki Angela Merkel kancellársága idején volt hivatalvezető – élesen bírálta a német és osztrák politikusokat, mert szerinte kétséges, hogy komoly lépéseket tesznek az illegális migráció ellen. Mint fogalmazott, a legutóbbi németországi migrációs csúcson is csak „kirakatpolitikát” látott, ami inkább szólt a menedékkérők lehetőségeiről, mint a németek érdekeiről.

Szándékos lehet a szelektálás

Miért engedjük be egyáltalán ezeket az embereket Európába? Etetjük és milliárdokat költünk rájuk, miközben sok helyinek is kevés pénz jut a megélhetésre – vetette fel Maaßen, aki szerint egyszerűen vissza kellene fordítani a migránsokat a határokon, és kényszeríteni kellene az olyan államokat, mint Olaszország és Görögország az európai szerződések szerinti, ésszerű határvédelemre.

Mint mondta, ehhez csak politikai akarat kellene, és azonnal meg lehetne lépni az ellenintézkedéseket Németországban és Ausztriában is. Ehelyett a vezetők engedik, hogy „a beilleszkedni nem akaró” külföldiek ezrei kövessenek el bűncselekményeket az európaiak sérelmére. Márpedig meg kell győzni a harmadik országokat, hogy viselkedjenek a nemzetközi joggal összhangban, és a kitoloncolások után vegyék vissza saját állampolgáraikat, ellenkező esetben befagyaszthatják a támogatásukat vagy korlátozhatják az utazásaikat Európában.

Hans-Georg Maaßen szerint viszont erre azért nem kerül sor, mert az EU politikusai más népességet akarnak a kontinensen, a politikai baloldal például a németellenes irányvonalat követi.

Minél heterogénebb egy népesség, annál kevésbé képes demokratikusan beleszólni az ország ügyeibe, ezért az uniós vezetők szelektálják az államok lakosait – vélekedett. 

 

 

 

Bevált a szigorúbb határellenőrzés

A menekültválság kezdetén, 2015-ben Angela Merkel kancellár kijelentette, hogy Németország nem tudja ellenőrizni határait. Mint mondta, „nem az én hatásköröm – és senkinek sem áll hatalmában Németországban – annak meghatározása, hogy hány ember jöjjön ide” – idézte fel a Die Welt Merkel szavait, megjegyezve, hogy korábban soha nem fordult elő, hogy egy német kormányfő kijelentse: nincs ellenőrzése az ország határai felett. Márpedig ez lényegében meghívót jelentett több ezer szíriai menekült számára, miközben az akkori osztrák kancellár, Sebastian Kurz volt az, aki határrendszert szervezett a balkáni útvonalon. A Hamász és Izrael háborúja miatt mára elmérgesedett migránskérdésben ugyanakkor fordulópontot hozhat, hogy a németek októberben állandó ellenőrzést vezettek be a lengyel, cseh és svájci határokon. A legújabb rendészeti jelentések szerint az elmúlt négy hétben az illegális bevándorlás több mint felére esett vissza, naponta az eddigi 700 helyett 300 illetéktelen belépőt regisztrálnak, míg az elutasítások száma nyolc százalékkal nőtt, és hétszer annyi elfogatóparancsot adtak ki. Bővebben>>>