A magyar gazdaság „EU-pénz nélkül is megy” – Nagy Márton bekeményít
A parlamenti költségvetési bizottság előtt Nagy Márton nem finomkodott: az infláció ugyan leszálló ágban van, de a gazdasági növekedés visszaállítása továbbra is kritikus feladat.
Kiemelte, hogy ennek a gazdaságpolitikának azonban ára van, azt mondta:
Nem tudjuk a hiányt csökkenteni, ilyen gazdasági környezetben lehetetlen.
Arról is szót ejtett, hogy az államadósság jövőre stagnálhat, ám a gazdasági növekedés 2026-ban már segíthet az államadósság tekintetében. Amúgy is a német cégek tehetnek a mi bajunkról is.
A miniszter ennek ellenére nem gondolja, hogy az uniós források hiánya bármilyen hátrányt okozna a magyar gazdaságnak. „Az uniós pénzek hiánya nem jelent semmilyen növekedésbeli hátrányt Magyarországnak” – mondta, hozzátéve, hogy a kormány szükség esetén év közben is képes lesz korrigálni a költségvetési pályát.
A kijelentés azért is különösen érdekes, mert közben kiderült: Magyarország 2024-ben majdnem nettó befizető lett az EU-ban, vagyis többet fizettünk be Brüsszelnek, mint amennyit visszautaltak - akárcsak a fejlett nyugati országok. Ami persze újabb vitát nyit arról, valóban „nincs-e szükség” a visszatartott forrásokra.
Lengyelország példát mutat: pénz érkezett, GDP ugrott
A régióban közben Lengyelország szolgált a legnagyobb meglepetéssel. Amióta a varsói kormány újra hozzáfér az uniós helyreállítási pénzekhez, a GDP-jük a vártnál jóval nagyobbat ugrott. A lengyel statisztikai hivatal friss számai alapján a gazdaság gyors ütemben tér vissza a növekedési pályára, és ezzel egyértelműen elhúznak a régiós mezőnytől.
A párhuzam így szinte kínálja magát:
- Magyarország szerint nem gond, hogy nincs EU-s pénz.
- Lengyelország viszont amint megkapta, látványosan fellendült.
A lengyel gazdasági növekedés majdnem nyolcszorosa a magyarnak.
Nagy Márton egyébként erre azt mondta: Magyarország kis ország, nem tud csak belső piacra építeni, nem lehet Lengyelországhoz hasonlítani. Mindig magas lesz az export szerepe, a túlzott német kitettségen a járműiparon keresztül tudnak változtatni, valamint a keleti nyitással.
Új fordulat a lakáspiacon: vége a nagyzolásnak, a vevők diktálnak
A hazai ingatlanpiacon közben jelentős trendforduló jött el: a vevőké lett a hatalom. A hirdetési árak sokszor csak látszólag tartják magukat, a tényleges alku mértéke egyre nő, és akár 10–15 százalékos különbségek is előfordulnak a meghirdetett és a valós ár között. A gyenge kereslet és a lassú hitelezés miatt 2025-ben az elemzők további áresést sem tartanak kizártnak.
Brüsszel kikerült a világpolitika centrumából, ezért frusztrált
Szijjártó Péter ismét élesen bírálta az Európai Uniót bizottsági meghalgatásán, mondván ma az Európai Unió egy háborúpárti, migrációpárti és genderpárti külpolitikai stratégiát hajt végre, és ezzel teljes egészében elszigetelte magát a globális politikában.
Majd aláhúzta hogy a liberális mainstream politikusai éveken keresztül azon versenyeztek, hogy
ki tud bunkóbb megjegyzést tenni
Donald Trump amerikai elnökre, így nem is csoda, hogy végül csupán egy rendkívül előnytelen vámmegállapodást sikerült kötnie az Európai Uniónak az Egyesült Államokkal - vélekedett a miniszter.
A vita középpontjában továbbra is a visszatartott források és a jogállamisági feltételek állnak. A magyar fél szerint Brüsszel politikai alapon diszkriminál, közben más régiós országok – például Lengyelország – amint kormányt váltottak, azonnal hozzáfértek az eurómilliárdokhoz.
Karácsonyi sokk: a fenyőfa lesz az idei inflációs rémálom
Ha pedig mindez nem lenne elég, karácsony előtt egy újabb pénztárcagyilkos hír érkezett: idén brutálisan megdrágul a fenyőfa. A luc és a nordmann is többe kerül majd, mert emelkedtek a termelési, szállítási és bérköltségek. A kereskedők szerint a 20–30 százalékos drágulás sem kizárt.