Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ez a pillanat is eljött az árrésstop szabályozás történetében.
Oeconomus elemzői a kivezetés kapcsán arra világítottak rá, hogy a gazdasági feltételei fokozatosan kialakulhatnak. Az infláció mérséklődött, a reálkeresetek emelkednek, a hirtelen megszüntetés ugyanakkor átmeneti árnyomást okozhat.
Az árrésstopot 2025 márciusában vezették be: a kormány akkor 30 alapvető élelmiszernél hirdetett 10 százalékos árrésplafont, a jogszabály szerint az érintett termékeknél az árrés nem haladhatja meg a 2025. januári átlagos árrést, és legfeljebb 10 százalék lehet. A későbbi módosítások nyomán a termékkör 44 kategóriára bővült.
Több mint egy évvel ezelőtt, 2025. április 28-án az Economx megkérdezte Nagy Mártont, az Orbán-kormány nemzetgazdasági miniszterét, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy az árrésstop biztonságosan kivezethető legyen, és a szabályok megszűnése után ne pattanjanak vissza az árak. Nagy Márton akkor azt mondta:
inkább az a kérdés, hogy van-e jogosultsága örökre megtartani azt
Felvetette azt is, miért ne lehetne olyan szabályozás, amely állandó jelleggel maximalizálja a profitmarzsot.
A kormányváltás után újra felmerült a kérdés, mi legyen az árrésszabályozás sorsa. Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az Economxnak azt mondta:
Rövid távon emelkedhetnek egyes élelmiszerek árai, mivel a kereskedők visszatérhetnek a piaci alapú árazáshoz. Ez átmenetileg az élelmiszer-inflációt és a teljes inflációt is növelheti.
Az elemző szerint a kivezetés a háztartások oldalán is érezhető lenne.
A háztartások vásárlóereje némileg romolhat, különösen az alacsonyabb jövedelmű csoportok esetében, amelyek kiadásaikon belül nagyobb arányban költenek élelmiszerre. Emiatt az intézkedés szociális védőhatása is mérséklődne. Mindazonáltal, a keresetek vásárlóerejének stabil növekedése támaszt nyújthat a fokozatos kivezetéshez
– közölte Szigethy-Ambrus Nikoletta.
A kereskedelmi szektor számára az árrésstop megszüntetése kedvezőbb működési környezetet hozhatna.
Javulhat a kiskereskedelmi szektor jövedelmezősége, mely kedvezhet a beruházásoknak, a versenynek és hosszabb távon a kínálat bővülésének is. Csökkenhetnek a piaci árazási torzulások, miszerint bizonyos termékek veszteséges vagy alacsony nyereségtartalmú értékesítését más termékek magasabb áraival kompenzálják a boltok
– mondta.
Szigethy-Ambrus Nikoletta szerint a kivezetés módja kulcskérdés. „A fokozatos kivezetés mérsékelheti a negatív hatásokat, mivel lehetőséget ad a fogyasztóknak és a kereskedőknek az alkalmazkodásra, illetve csökkenti egy hirtelen árugrás kockázatát” – fogalmazott. Hozzátette:
ha a fokozatos kivezetést összehangolják az áfacsökkentéssel, a kereskedők terhei enyhülhetnek, és az áfacsökkentésből származó előnyök egy része a bolti árakban is megmutatkozhat – az egyik intézkedés valamelyest kompenzálhatja a másikat.
Arra a kérdésre, milyen hatása lehet annak, ha az árrésstop marad, az elemző azt mondta:
Továbbra is fékezheti az élelmiszer-inflációt, különösen az alapvető termékek körében, támogathatja a lakossági fogyasztást, fenntartja az intézkedés a szociális vonzatát az alacsonyabb jövedelműek esetében.” A tartós fenntartás árát ugyanakkor a kereskedelem fizetheti meg: „A fenntartása egyre nagyobb terhet jelenthet a kiskereskedelmi szektornak, mely ronthatja a vállalatok nyereségességét és beruházási képességét. Fennmaradhatnak a piaci árképzési torzulások, hosszabb távon csökkenhet a verseny és a hatékonyság javításának ösztönzése.
Erdélyi Nóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint a háttérfolyamatok alapján az árrésstop fenntartásának gazdasági indokai fokozatosan gyengülnek.
Az élelmiszerárak átlagosan az idei évben gyakorlatilag az egy évvel korábbi szinteken mozognak. Májusban az élelmiszerek a KSH közlése szerint 0,5 százalékkal drágultak 2025 májusához képest, míg egy hónap alatt – áprilishoz képest – átlagosan 0,3 százalékkal olcsóbbá váltak
közölte. A KSH májusi adatai szerint a teljes infláció 1,8 százalék volt, az élelmiszerek éves drágulása 0,5 százalékot tett ki, havi alapon pedig az élelmiszerárak 0,3 százalékkal csökkentek.
A kereseti adatok szintén a kivezetés melletti érveket erősíthetik. Erdélyi Nóra kiemelte: „2026 áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 9 százalékkal, 772 200 forintra, a nettó átlagkereset 11,2 százalékkal, 541 200 forintra, a reálkereset pedig 8,9 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.”
Erdélyi Nóra szerint „az inflációval korrigált reálkereset idén 9–10 százalék között mozgott, vagyis jelentősebben nőtt a lakosság vásárlóereje”. Hozzátette: „ezzel párhuzamosan, a kiskereskedelmi üzletek forgalma is stabil növekedést mutat már bő két éve Magyarországon, ezzel együtt a belső lakossági fogyasztás a GDP-növekedés legfontosabb támasza.” A KSH áprilisi adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene naptárhatástól megtisztítva 3,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát.
Az elemző összegzése szerint „láthatóan az árrésstop fenntartásának gazdasági indokai fokozatosan gyengülnek: az élelmiszer-infláció 2026 első felében érdemben mérséklődött, miközben a reálbérek növekedése javította a háztartások vásárlóerejét”. Erdélyi Nóra szerint
idővel, politikai akarattól függően, adottak lehetnek a feltételek az intézkedés fokozatos kivezetésére – miközben az intézkedés megszüntetése rövid távon felfelé mutató inflációs kockázatot hordoz
A kivezetésnél szociális szempontokat is mérlegelni kell. „Az árrésstop részben szociális intézkedésként is értelmezhető, mivel az alapvető élelmiszerek árának mérséklésén keresztül elsősorban az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat védi” – mondta Erdélyi Nóra. Szerinte ezek a háztartások jövedelmük nagyobb részét költik élelmiszerre, ezért az élelmiszerárak emelkedése aránytalanul nagyobb terhet jelent számukra.
A globális kockázatok szintén óvatosságra intenek. Erdélyi Nóra szerint a közel-keleti konfliktus és az energiaárak mozgása a szállítási, műtrágya-, energia- és üzemanyagköltségeken keresztül középtávon a hazai élelmiszerárakba is begyűrűzhet. A FAO májusi adatai alapján a globális élelmiszerár-index 130,8 ponton állt, 2,9 százalékkal magasabban, mint egy évvel korábban, miközben a gabonaár-index havi alapon 2,6 százalékkal emelkedett.
A piaci szereplők várakozásai és az elemzői javaslatok alapján az árrésstop kivezetése nem egyszeri döntésként, inkább fél-egy éves átmeneti időszakban történhetne. Erdélyi Nóra szerint ezzel párhuzamosan a Tisza-kormány tervei között szereplő, zöldségekre és gyümölcsökre vonatkozó 5 százalékos áfakulcs mérsékelhetné a fogyasztói árakat, bár nem egyértelmű, hogy az adócsökkentés mekkora része jutna el ténylegesen a vásárlókhoz. A kivezetés fő dilemmája így változatlan: az árstabilitás rövid távú védelme és a piaci árazás helyreállítása között kell egyensúlyt találni.
