Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tartotta az AI Summit 2025 első előadását. Az AI tényleg átalakítja az életünket, ez igaz és az is, hogy fontosabb lesz mint az internet – véli a tárcavezető. 

Az EU azonban a jelek szerint sajnálatos módon nem az AI-t, az innovációt fejleszti, hanem a hadiipart – emelte ki a miniszter, az Unió versenyhátránya vitathatatlan, hiába készült el egy erre adható válaszként a Draghi-jelentés, az gyakorlatilag a kukában landolt, a benne lévő javaslatokból eddig nem valósult meg szinte semmi. Nagy Márton szerint egyértelmű, hogy

a jövő technológiájára fókuszáló K+F költésekben is amerikai és kínai dominancia jellemző, Európa itt is lemaradó. 

3+1 dolog, ami az AI-hoz szükséges

Pénz, adat és energia ez a 3 dolog, ami kell az AI-hoz, plusz még az ember, utóbbi viszont lehet hogy egy idő után mellőzhető lesz. Az AI ököszisztéma most még számos akadályba ütközik az EU-ban, hívta fel a figyelmet Nagy Márton. Ezek:

  • drága energia: tavaly az áram az EU fogyasztóknak 2-szeresébe került, mint például Kínában, vagy az USA-ban
  • túlszabályozottság
  • elégtelen finanszírozás
  • lemaradás a kutatásban, agyelszívás
  • felhő-és adatszuverenitás hiánya

Az a helyzet jelenleg, hogy a messze Kínában költik a legtöbbet AI-kutatásokra. Ezek mind összefüggésben állnak azzal, hogy az alapmodellek számában is nagyon lemaradt az EU, összesen 32 modellel rendelkezünk, míg az Egyesült Államokban 10-szer ennyi AI-modell van most is fejlesztés alatt.

Össze kell hozni az AI-t a kkv-kkal

Az innováció terén egyébként Magyarország több erősségre támaszkodhat, ilyen egyebek mellett a nagy sebességű vezetékes internet, valamint az 5G lefedettség. Az MKIK-val van egy közös NGM projekt, itt az a cél, hogy az AI-t megismertessék a kis-és középvállalatokkal. Ezen a területen azért van mit javítani, mert a kkv-k digitális aktivitása nagyon alacsony. Az energiaválság egyik következménye, hogy az AI penetráció alacsony a magyar vállalatok között.

Nagy Márton bejelentette, hogy a kormány két új tőkeprogramot indít, amelyek kiemelt célja a magyar mesterséges intelligencia startupok finanszírozása. A keretösszegek 17 és 51 milliárd forint. Ezek a korai fázisú kockázati tőkealapok, amelyeknek részben van uniós finanszírozása, de arról is szó van, hogy például legyen most új, akár költségvetési alapú AI-tőkeprogram is.

Ez kiegészül a kormány AI stratégiájának a felülvizsgálatával.

A stratégiában vannak konkrét célok is, számszaki célok is. 15 százalékkal növeli a GDP-t az AI adaptációja, tehát ez az amit szeretne a magyar kormány is elérni.

Kapcsolódó