Kilépni vagy maradni? Ezt a kérdést több törlesztési moratóriumban lévő hitelszerződéssel rendelkező ügyfél is feltehette magának az elmúlt hetekben. Komoly visszhangot kapott ugyanis a bankok és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) figyelmeztetése, miszerint azok az adósok, akik éveken át élnek a törlesztés felfüggesztésének lehetőségével, a vártnál hosszabb futamidőhosszabbítással számolhatnak, és a felvett hitel miatt visszafizetendő összeg is durván megugorhat.

Az adósság ugyanis a moratórium ideje alatt is kamatozik. A 2020. március 19-én fennálló tőketartozás kamata minden egyes napon halmozódik tovább, igaz, az így felszámolt kamatot nem csapják hozzá a tőkerészhez, vagyis kamatos kamatot nem számolnak fel rá a hitelintézetek, de így is 15 havi kamattal tartoznak már pluszban azok, aki a moratóriumot választották, és ez az összeg addig nő, ameddig maradnak. 

Magas kamat: durva meglepetés

Minél magasabb egy hitel kamata, annál durvább meglepetés érheti a moratóriumban maradt adósokat. Az MNB elvégzett néhány számítást is, amelyek tényleg sokkolóak. Egy tízéves futamidejű 25 százalékos kamatú, mindössze 1,5 millió forintos személyi hitelnél, ha valaki tavaly március óta moratóriumban van, és ott is marad jövő nyárig, arra számíthat, hogy a futamidő 196 hónappal, vagyis több mint 16 évvel hosszabbodik majd meg a rengeteg felhalmozódott kamat miatt, a visszafizetendő összeg pedig az eredetihez képest csaknem 6 millió forinttal emelkedik majd.

A tipikus lakáshitelre is kiszámolta a jegybank, mivel jár, ha valaki több mint két éven át halogatja a törlesztést. A jegybank egy 15 millió forintos lakáshitellel számolt, amelyből különböző mértékű futamidő van még hátra. Ha a kamat 5 százalékos volt, és még 30 év lett volna hátra tavaly márciusban a kölcsönből, az adós, ha csak jövő nyáron kezd törleszteni, azzal szembesül majd, hogy több mint hat évvel nő majd a hitel futamideje, és 4 millió forinttal emelkedik a visszafizetendő összeg. 

Ennek ellenére a moratórium népszerű maradt azok körében, akik éltek a lehetőséggel. A többség ugyan már tavaly márciusban, az életbe lépést követően kilépett, a maradók viszont azóta sem tágítanak. Pedig a bankok tapasztalatai szerint a 80 százalékuknál nem történt jövedelem-csökkenés a járvány kitörése óta, vagyis ugyanúgy tudnák törleszteni a hiteleiket, mint a moratórium előtt. 

Ennyit ért a figyelmeztetés

Az UniCredit Banknál az aktuális lakossági hitelállomány mintegy 30 százaléka, a vállalati és vállalkozói hitelállományunk 17 százaléka van jelenleg moratóriumban. A lakossági ügyfélkörnél tapasztaltak májusról júniusra a szokásosnál nagyobb csökkenést a moratóriumban lévő hitelállományban, aminek lehet oka, hogy a moratórium és következményei lényegesen gyakrabban és nagyobb hangsúllyal szerepeltek a sajtóban. Egy-egy markáns hír felröppenésekor a telefonos ügyfélszolgálathoz az átlagosnál több hívás érkezett a moratóriumból való kilépéssel kapcsolatban, a növekedés ugyanakkor nem számottevő.

"A fizetési haladék további igénybevételével kapcsolatos kérdésekből az látszik, hogy az (érdeklődő) ügyfelek általában tisztában vannak azzal, hogy hitelük futamideje meghosszabbodik, inkább az a kérdés számukra, hogy mennyivel: a moratóriumban eltöltött hónapok számával vagy más szabály szerint. Jellemzően arra kérnek még megerősítést, hogy a moratórium után a törlesztőrészlet nem emelkedik majd, hanem csak a futamidő nő meg" - mondják a bank szakértői. Hogy hogyan alakul majd a jövőben a moratóriumban lévő állomány volumene, a hitelintézet szerint a szeptember 30. után életbe lépő, ma még nem ismert jogszabályoktól függ majd. 

A Cofidisnél tömeges kilépési hullámot és fokozott érdeklődést nem tapasztaltak az elmúlt időszakban, ott is a moratórium szeptember utáni folytatásával kapcsolatos részletszabályok megjelenését várják. 

A CIB-nél jelenleg a lakossági ügyfeleink egyharmada, a kisvállalati ügyfelek fele, a vállalati ügyfelek kevesebb, mint negyede van még moratóriumban valamely hitelszerződésével. Tömeges kilépés náluk is csak tavaly márciusban volt közvetlenül a moratórium bevezetése után. Néhány olyan ügyfél is akadt, aki kilépett, majd visszalépett a moratóriumba. A bank szerint főleg lélektani okok állhatnak a kilépés mögött, az emberek nem szeretnének tovább tartozni a bankoknak, mint ameddig feltétlenül szükséges. 

Az OTP sem tapasztalt az elmúlt időszakban nagyobb számú érdeklődést az ügyfelek részéről a moratóriummal kapcsolatban. A bank egyetért az MNB számos sajtóközleményében szereplő figyelemfelhívással, hogy akinek lehetősége van az lépjen ki a moratóriumból, és kezdje meg a hitele törlesztését, és csak az éljen a moratórium adta lehetőséggel, aki valóban rászorul.

A Raiffeisennél a lakossági ügyfelek 30-40 százaléka van most moratóriumban, és lassú ütemű, folyamatos kilépést tapasztalnak. 

A Takarékbanknál a jelzáloghiteleknél a moratóriumra jogosult ügyfelek 40 százaléka él a fizetési haladékkal, míg a fogyasztási hiteleknél ez az arány valamivel alacsonyabb, megközelítőleg 38 százalék. Komolyabb kilépési hullám tavaly év végén volt, akkor az érintett ügyfelek 15,5 százaléka visszatért a törlesztéshez a moratórium első szakaszának lezárása után, annak ellenére, hogy a moratóriumban maradásra is lett volna lehetőségük. A mostani hosszabbítás óta eltelt idő viszont még túl rövid volt ahhoz, hogy tömeges szerződésmódosításról számolhasson be a bank. 

A Budapest Banknál némileg növekedett a kilépők száma az elmúlt időszakban, de ebben elsősorban az játszott szerepet, hogy a hitelintézet proaktívan is megkereste ügyfeleinek egy részét annak érdekében, hogy felhívja az ügyfelek figyelmét, hogy éljenek a moratóriumból való kilépés lehetőségével.

A K&H Banknál a lakossági kitettség 27 százaléka, a vállalati kitettség 25 százaléka vesz részt a moratóriumban országos szinten. Komolyabb kilépési hullám az utóbbi hetekben náluk nem volt. 

Életbe léptek a kedvezmények, de kevesen élnek a lehetőséggel

A kellemetlen meglepetések orvoslása érdekében az MNB egy vezetői körlevelet adott ki a bankok számára, amelyben leszögezte, elvárja, hogy ne számítsanak fel díjat, ha ügyfeleik teljesen vagy részben előtörlesztenék a törlesztési moratórium alatt felhalmozódott kamat- és díjtartozásukat. Ingyenes szerződésmódosítás szükséges akkor is, ha az adósok önként magasabb havi törlesztést vállalnának a futamidő rövidítése érdekében.

A Magyar Bankszövetség azonnal reagált a felhívásra, hogy támogatja a javaslatot, és javasolja a tagintézményeknek, hogy ne csak egyedi esetekben, de általánosan is vezessék be az MKB által kért könnyítéseket, ami meg is történt, számos bank módosította már ennek megfelelően a szerződési feltételeit. 

Egyelőre viszont az ügyfelek kicsiny része kezdett csak matekozni, és csapott le a lehetőségre. "Nem tapasztaljuk az ügyfelek igényét a kedvezményes előtörlesztésre vagy megemelt törlesztőrészletre, előfordulhat, hogy ezt a lehetőséget nem ismerik még, vagy nem szándékoznak élni vele" - közölte a CIB Bank. 

Az OTP felkészült arra, hogy a moratóriumot követően további fizetéskönnyítési lehetőségeket kínáljon a továbbra is fizetési nehézséggel küzdő ügyfélkör számára. Egyelőre nehezen becsülhető, hogy mekkora ügyfélkörnek fog gondot okozni a törlesztések újraindítása.

A Raiffeisennél van már érdeklődés a megemelt törlesztőrészletek és az előtörlesztés iránt is, az utóbbi gyakoribb de nem kiugró. 

A Budapest Banknál viszont a jelzáloghitel, személyi kölcsön és áruhitel esetében az előtörlesztési szándékok rögzítésére magas az igény, de jelenleg még kevés ügyfél vállalja a moratóriumban halmozott tartozás egy összegben történő rendezését, illetve magasabb törlesztőrészletek teljesítését a futamidő csökkentése érdekében.