Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mint arról mi is beszámoltunk, egy júniusban benyújtott törvényjavaslat alapján jelentősen átalakulhat az orosz olajból származó extraprofitot terhelő adó szabályozása. A jelenlegi rendszerben csak akkor kell fizetni, ha az orosz Ural típusú olaj és a Brent ára közötti különbség meghaladja az 5 dollárt hordónként, az ezen felüli rész után pedig 95 százalékos adó terheli a vállalatot.
A Parlament által közzétett, jelenleg elbírálás alatt álló új szabályozás még ennél is szigorúbb lenne. Ha az árkülönbség eléri a hordónkénti 2 dollárt, akkor az árrés 50 százaléka adókötelessé válna, 5 dollár felett pedig az ezen felüli részre továbbra is 95 százalékos kulcs vonatkozna.
A módosítás a költségvetés számára is fontos lehet: a Pénzügyminisztérium becslése szerint az adónem 2026-ban mintegy 6,25 milliárd forintos, 2027-ben pedig akár 15 milliárd forintos bevételt hozhat. A tényleges összeg ugyanakkor jelentősen függ majd az olaj világpiaci árától és az Ural–Brent különbség alakulásától.
Az orosz olajon keletkező extra nyereség az ukrajnai háború után vált különösen hangsúlyossá. A nyugati szankciók miatt Oroszország jelentős kedvezménnyel értékesítette olaját, miközben egyes országok – köztük Magyarország – továbbra is vásároltak az orosz energiahordozóból. A Mol az orosz alapanyagból európai szabványú üzemanyagokat állított elő, ami a kedvező beszerzési ár miatt többletnyereséget eredményezett.
A különadó az elmúlt években többször változott. 2022-ben még az árkülönbség egy részét kellett befizetni, később azonban fokozatosan emelték az elvonás mértékét, 2023-tól pedig meghatározott összegű levonási lehetőséget is bevezettek.
A tervezett módosítás egyik célja az lehet, hogy a Molt erősebben ösztönözze alternatív beszerzési források keresésére, ugyanakkor elemzők szerint az intézkedés csökkentheti a vállalat érdekeltségét abban, hogy minél nagyobb különbséget érjen el a beszerzési ár és a világpiaci ár között.
A változás különösen érdekes időzítésben érkezik, hiszen továbbra is napirenden van a szerb olajvállalat, a NIS megszerzése. A Mol és a szerb fél már megállapodott a tranzakcióról, azonban a véglegesítéshez több ország politikai jóváhagyására is szükség van - írta a Telex.
A NIS jelenleg orosz érdekeltségben van, ezért az ügyletben nemcsak Magyarország és Szerbia, hanem Oroszország, illetve az amerikai szankciós politika is meghatározó szereplő. A tranzakció lezárása azért is fontos, mert ennek elmaradása esetén a szerb vállalat ismét szankciós nyomás alá kerülhet.
A tárgyalások hátterében komoly geopolitikai érdekek találkoznak: Moszkva számára a szerb kapcsolat stratégiai jelentőségű, Washington ugyanakkor azt szeretné elérni, hogy az orosz tulajdonosi jelenlét csökkenjen a térség energiaiparában.
A Mol számára így egyszerre több fronton változik a környezet: miközben az állam szigoríthatja az extraprofitadó szabályait, a vállalat egy jelentős nemzetközi terjeszkedési lehetőség lezárásán dolgozik a szerb olajpiacon.