Még az elemzők egy része is meglepődött azon azon infláción, amit a statisztikai hivatal hozott nyilvánosságra péntek reggel. A piac arra számított, hogy júliusban a 4 százalék körüli szintre lassul az infláció, ez végül nem így lett, 4,3 százalékos volt, az előző hónaphoz képest pedig 0,4 százalékos drágulást mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Egyébként a nyugdíjasok fogyasztóiár-indexe még rosszabb képet mutat, mert ott 4,5 százalékos drágulást mért a KSH egy év alatt. 

Az év végén 4,6 százalék körüli inflációs mutatóra van kilátás, mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője. A friss inflációs adat meglepetést jelent, mert a piac és az elemzők is arra számítottak, hogy 4-4,1 százalékra lassult júliusban az éves áremelkedés üteme a júniusi 4,6 százalékról. 

Nem úgy alakultak a gyógyszerárak, ahogy várták

A vártnál rosszabb adat hátterében részben a háztartási energia drágulása áll. Emellett a korábbi kommunikáció arra utalt, hogy a gyógyszereknél jelentősebb árcsökkenésre lehet számítani, ezzel szemben havi szinten csak 0,3 százalékkal lettek olcsóbbak, éves szinten pedig 4,8 százalékkal drágultak. 

Az élelmiszerekért éves szinten majdnem 6 százalékkal, havi összevetésben pedig – a vendéglátás nélkül – 0,4 százalékkal kellett többet fizetni. De a szolgáltatások ára is számottevően emelkedett havi összevetésben – sorolta a drágulással kapcsolatos észrevételeit Németh Dávid.

Pozitívum azonban, hogy a relatív erős forint visszafogja a jellemzően importból származó iparcikkek, köztük a tartós fogyasztási termékek árát, és szintén kedvező, hogy a hatósági, és a volatilis élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt maginfláció 4 százalékra lassult a júniusi 4,4 százalékról

– tette hozzá az elemző. 

Németh Dávid úgy véli, hogy a friss inflációs adat miatt a Magyar Nemzeti Bank – ahogy eddig – a jövőben is óvatos marad és csak az inflációs nyomás tartós csökkenése esetén dönt majd egy esetleges lazításról, azaz az alapkamat csökkentéséről. 

Korábban arra számítottunk, hogy idén lehet kamatcsökkentés az év utolsó hónapjaiban, de ennek az esélye a mostani inflációs adat fényében jelentősen csökkent. Az esetleges kamatcsökkentés ráadásul nagyban függ a nemzetközi gazdasági környezettől, így például attól, hogy az Egyesült Államok vámpolitikájának milyen hatása lesz a globális, ezen keresztül a magyarországi árakra – véli az elemző.

Kapcsolódó

Szertefoszlott egy remény

Egyre kisebb az esély arra, hogy hármassal kezdődő inflációs adat legyen év végéig. Decemberre 4,2 százalék körüli mutatót várnak, az éves átlagos infláció pedig 4,7 százalék körül lehet. Az idei és jövő évi prognózist is nagyban befolyásolják az árrésstopok. Minél tovább maradnak érvényben, annál nagyobb kockázatot jelenthetnek az infláció alakulására – tette hozzá Németh Dávid.

Ezért kapunk sokkot a kasszánál – Drágulás egy év alatt 

  • a csokoládé, és a kakaó 20,4 százalékkal;
  • a kávé 19,6 százalékkal;
  • a burgonya, friss zöldség, valamint friss hazai és déligyümölcs 18,1 százalékkal;
  • a friss hazai és déligyümölcsök 32 százalékkal;
  • az őszibarack 85,4 százalékkal;
  • a tojás 17,7 százalékkal;
  • az édesipari lisztes áru 13,8 százalékkal; 
  • a gyümölcs- és zöldséglé 13,2 százalékkal;
  • az étolaj 10,8 százalékkal;
  • az üdítőital 7 százalékkal;
  • a szeszes ital 6,5 százalék
  • és dohánytermékek is 6,5 százalékkal drágultak.

Aszály és forinterősödés

Ami emeli az inflációt, az élelmiszerárak, és azon belül a zöldségek és gyümölcsök árának jelentős drágulása, emögött pedig elsősorban a hazai kedvezőtlen időjárás vagyis az aszályhelyzet áll – írta az inflációval kapcsolatban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Továbbá nagymértékben drágult a háztartási energia is júliusban, valamint az üzemanyag- és a szolgáltatásárak is nőttek egy hónap alatt. 

A forint az euróval és a dollárral szemben is tovább erősödött júliusban, ezzel év elejéhez képest az euróval szemben közel 2,5 százalékkal, az amerikai dollárhoz képest pedig több mint 12 százalékkal erősödött. A szolgáltatások árára is kedvezően hat a forint árfolyamának stabilitása, de az import termékek árában is megmutatkozik a pozitív hatás. Így a tartós fogyasztási cikkek ára április óta – egy kilengéssel – stagnált, majd júliusban már 0,2 százalékkal csökkent havi alapon – írta az Oeconomus.

 A vártnál lassabban mérséklődött az infláció júliusban

 – mondta Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője, ugyanakkor az éves maginfláció a júniusi 4,4 százalékról 4 százalékra mérséklődött, ami 2024. május óta nem látott alacsony szintet jelent.

A jövőre vonatkozó kilátásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy bár a megelőző két hónapban látott magasabb értékeket követően mérséklődni tudott az infláció, de még nem érte el a jegybanki célsáv tetejét. 

Az élelmiszerek és a szolgáltatások esetében továbbra is vegyes a kép, míg a havi ráták magasabban alakultak, az éves mutatók mindkét kategóriában mérséklődtek. 

Egyelőre az látszik, hogy augusztus végéig mindenképpen érvényben maradnak az árrés korlátozó intézkedések, így addig az élelmiszerek ugrásszerű drágulásával nem kell kalkulálni. Az elemző szerint az árakat korlátozó intézkedés tartósabban velünk maradhat, és legkorábban valamikor 2026-ban szűnhet csak meg. Az MBH Bank elemzője idén 4,5 százalékos átlagos inflációs rátával számol, 2026-ban pedig 3,8 százalékos drágulást várnak.

Van, aminek csökkent az ára egy év alatt

  • a margarin 30,1 százalékkal;
  • a liszt 10 százalékkal;
  • a cukor 9 százalékkal;
  • a párizsi és a kolbász 8,6 százalékkal;
  • a tejtermékek 5,6 százalékkal, 
  • a sertéshús pedig 4,2 százalékkal lett olcsóbb. 

Ez az év még drágulást hozhat

Apró kellemetlen meglepetést okozott a júliusi drágulás Nagy Jánosnak is, az Erste Bank makrogazdasági elemzőjének.

A szakember szerint is az inflációs kép összességében továbbra is vegyes. Az elkövetkező hónapokban a forint stabilitása, a munkaerőpiac feszességének oldódása és a várhatóan lassuló bérkiáramlás a dezinflációs folyamat malmára hajtja a vizet.

A dezinflációnak a piaci szolgáltatások mérséklődő inflációjában kellene egyre inkább megjelennie. A fogyasztói árak alakulásának szempontjából pozitív, hogy kínálati oldalról az árnyomás fokozatos csökkenéséről számolhatunk be. Jelentős kérdőjelet hordoz magában az árrés- és áremelésstopok fenntartása és kivezetésének időzítése. Keresleti oldalról ellenben az utolsó negyedévtől kezdődően érkező jóléti intézkedések érdemi teret nyújthatnak majd az áremeléseknek.

Az év hátralévő részében az éves infláció várhatóan 4-5 százalék között marad, jelentős trend nélkül ingadozhat: októberig kedvezőtlen, míg november-decemberben támogató bázist örököl az index a tavalyi évről.

Az Estre Bank elemzője szerint az éves átlagos infláció 4,7 százalék közüli lesz 2025 egészében.