A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint a közelgő Márton napon kiváló minőségű magyar libahús és libamáj kerülhet a hazai fogyasztók tányérjára. 

Bár az év nem indult kedvezően a hazai lúdtartók számára – a madárinfluenza-járvány két, egymást követő hulláma miatt az év első felében az utóbbi évek legalacsonyabb mennyiségét állította elő –, 2023 második felében ismét felfutóban van a termelés, így remélhetőleg a közelgő Márton napon sem lesz hiány a hazai libahúsból. 

A járványvédelmi korlátozások feloldását követően a hízott liba felvásárlása nagy lendületet vett: hétről-hétre jelentősen meghaladta a korábbi év adatait. Ezzel egy időben a húslibavágás is megindult. A Lúdszövetség adatai szerint az év első kilenc hónapjában összesen 15 ezer tonna élő libát vágtak le a hazai vágóhidakon, ami 17 százalékkal haladja meg az előző évi szintet. 

A libatartóknak az idén is további költségnövekedéssel kellett számolniuk. Bár az év során a takarmány-árak némiképp csökkentek, a naposliba átlagára mindkét típus – a máj- és a húsliba – esetében emelkedtek. Így a fogyasztók is az előző évinél magasabb árszinten találkozhatnak a libahússal, illetve a libamájjal a boltokban. 

A világ élelmiszerellátásában a lúd szerepe más baromfifajokhoz képest csekély. A magyarság történetében azonban már évszázadok óta nagy jelentősége van, a kezdetektől a magyar települések nélkülözhetetlen háziállata volt.

A libából készült termékek exkluzív, prémium kategóriába tartoznak, a baromfifélék közül a legmagasabb értéket képviselik. A hazai libahústermelés jelentős része exportra kerül, hízott libamáj termelésben pedig a világ élvonalában vagyunk. 

Az állattenyésztési-ágazatokat az elmúlt években ért alaptalan – legtöbbször gazdasági érdekek mentén indított – támadások eredményeképp az európai víziszárnyastenyésztés jelentősen visszaszorult, tálcán kínálva fel piacait a harmadik országokból érkező árunak.

Az unión kívülről érkező árunak azonban komoly kockázatai vannak, nemcsak a hazai lúdtartás, hanem a fogyasztók és a környezet szempontjából is.

Ezen termékek előállítása ugyanis nem kötődik olyan szigorú feltételekhez, nem esik olyan komoly ellenőrzések alá, mint ami az EU-ban megtermelt élelmiszerek esetében megszokott. A harmadik országokból érkező libatermékek sok esetben élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi és állatjóléti szempontból is aggályosak lehetnek. 

Állatjólléttel kapcsolatos európai szabályozások

Ezzel szemben a magyarországi lúdtartás és -termékelőállítás már a 19. századtól kezdődően egyre szélesedő állatjólléti szabályozások, törvényi előírások mellett történik. Az állatjólléttel kapcsolatos szabályozások forrásait a hazai országos szabványok, rendeletek és törvények, valamint az európai uniós szabályok, továbbá a Baromfi Termék Tanács önként összeállított és vállalt kódexe, illetve az Európai Hízott Májszövetség (Euro Foie Gras) kartája adja.

A baromfifajok közül a liba tartásmódja biztosítja leginkább a fajnak megfelelő állatjóléti körülményeket, hiszen hasznosítási iránytól függően egész életét, illetve annak legnagyobb részét szabadban (legelőn, kifutón) tudja tölteni.

A hízott máj szakszerű előállítása szerteágazó tudományos kutatások szerint nem állatkínzás. 

A tevékenység folyamatos állatorvosi ellenőrzés alatt áll, és a hatályos állatvédelmi törvény előírásait betartva teljesen legális tevékenység. A Márton napi libafogyasztás évszázados hagyománya ma is él. Márton napja a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ezen a napon nagy evés-ivást rendeztek elődeink, hogy a következő esztendőben is bőségben legyen részük. 

 

 

 

Ezer cicát vittek vágóhídra, hogy sertéskolbászként árulják a húsukat

Illegális kereskedők nyársat és kolbász készültek gyártani a macskákból, de a rendőrség lecsapott a lelketlen gazemberekre. Bővebben --->