Mivel a kormányzat is elismeri már, hogy hazánk bizonyos területein kialakult a lakhatási válság, és ezért alapjaiban kell újraalkotni a szakpolitikát, az Economx a Pulzus Kutatóval közösen megnézte, miként fest a kiindulópont.
Azaz, hogy élnek a magyarok Magyarországon? Mutatjuk!
A válaszadók többsége, 55 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, míg a második helyen a mamahotel áll (19 százalék).
A magyar nők sokkal önállóbbak, függetlenebbek, mint a férfiak a kutatás adatai alapján. A válaszadó férfiak 15 százaléka lakik albérletben, míg 22 százalékuk használja ki a családi lehetőséget. Ezzel szemben a nők 20 százaléka bérel lakást, és csak a 16 százalékuk él a mamahotel különböző változataiban.
Valószínűleg a saját tulajdonú ingatlanok magas arányából következik az a kormányzati alaphelyzet, miszerint a magyarok valóban saját ingatlanra vágynak.
Ugyanakkor a 18-29 éves korosztály 23 százaléka albérletben lakik, és csak 42 százalékuknak van saját ingatlanja. Az áttörés valahol negyven év felett következik be: a 40-59 éves korosztály 61 százaléka él saját ingatlanban, 18 százaléka bérelt ingatlanban, míg a 60 évesnél idősebbeknél ez 62:18 arányban oszlik meg.
Arra is választ kaptunk, hogy az iskolai végzettség mennyiben határozza meg az ingatlantípust. Minél magasabb a végzettség, annál valószínűbb, hogy saját ingatlanban él valaki (69 százalék). Viszont az alapfokú végzettségűek kevesebb mint felének (49 százalék) van saját tulajdona. Ugyanakkor ez a társadalmi csoport lakik a legnagyobb arányban önálló (23 százalék), vagy megosztott albérletben (5 százalék).
Megnéztük azt is, hogy mennyibe kerül a lakhatás hazánkban
A megkérdezetteknek mindössze 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy van lakáshitele (a férfiak 20, a nőknek pedig csak a 11 százaléka vett fel lakáshitelt a Pulzus kutatása szerint). Ez leginkább a 18-39 éves korosztályra igaz (21 százalék), a 40-59 éveseknek a 17, a 60 évesnél idősebbeknek pedig az 5 százaléka rendelkezik lakáshitellel. Nagy meglepetést az sem okoz, hogy az alacsony kvalifikált munkavállalók jóval kisebb arányban (13 százalék) jutnak hitelhez, míg a felsőfokú végzettségűek 22 százaléka így jutott otthonhoz.
A kutatásból az is kiderült, hogy a bérlők 60 százaléka minimum 150 ezer forintot fizet, míg ez a hitelesek esetén mindössze 8 százalék.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Legolvasottabb
Durva számokat közölt a Wolt – akadt, aki félszáz pizzát és spagettit rendelt
Visszanyalt a fagyi: újabb devizahiteles nyert pert, megkopasztja a bankot a győztes ügyfél
Történelmi döntés: vényírási jogosultságot kapnak a gyógyszerészek, már régóta vártak erre
Orbán Viktor a brüsszeli csúcs után: Vétójog nélkül nincs értelme, hogy az unióban legyünk
Napirendre került: tarthatatlan a 28 500 forintos minimálnyugdíj, ennyiből nem lehet megélni
Személyi következménye lett a kitudódott vezetői fizetéseknek a HUN-REN-nél
Anyáznak, amihez jó képet kell vágni: a teljes futárszektor súlyos válságban van
Putyin már tudja, hogyan lehet akkora béke, amekkora még sohasem volt
Vége a jó időknek? Látványosan esik az állampapírok hozama