Az American Chemical Society (ACS) tudományos folyóiratában megjelent kutatás szerint több, világszerte ismert, ám Magyarországon legálisan nem forgalmazható elektronikus cigarettában – közismertebb nevén vape-ben (nikotintartalmú folyadékkal működő technológia) – magas koncentrációban mutattak ki rákkeltő és toxikus fémeket. A vizsgálat kimutatta, hogy az eszközök belső alkatrészei krómot, nikkelt, ólmot, rezet és antimon-vegyületeket oldhatnak ki a folyadékba, amelyek koncentrációja a használat során akár ezerszeresére is nőhet.

Fontos tudni, hogy Magyarországon 2020 májusa óta tilos az ízesített e-cigarettákat, töltőfolyadékokat és eldobható e-cigarettákat árusítani.A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) a honlapján ismerteti: Magyarországon tilos az olyan elektronikus cigaretták kereskedelme, amelyek ízesítettek. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott termékek kiskereskedelmének kizárólagos helyszínei a Nemzeti Dohányboltok. Minden ettől eltérő értékesítési platform – kivéve a büntetés-végrehajtási intézetekben, valamint a nemzetközi közforgalmú repülőtereken szabályozottan biztosított lehetőségeket – legyen az internetes kereskedelem, utcai árusítás, vagy akár a social média világában zajló bármilyen árusítás, az mind következetes hatósági eljárásokat és szigorú szankciókat von maga után.

Mint ahogy arról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nemrég beszámolt, egész évben ellenőrzik a csomagküldés forgalmát, hogy kiszűrjék azokat a küldeményeket, melyekben jogsértő áruk érkezhetnek az országba, ünnepek előtt pedig fokozottan figyelik a szállításokat. A hatóság kiemelte, hogy„aki postai úton, vagy futárszolgálatok igénybevételével próbál meg jogsértést elkövetni, éppúgy számoljon a lebukás veszélyével, mint a határokon vagy közúti ellenőrzésekkor. Fontos! Dohánytermék Magyarországon kizárólag dohányboltban értékesíthető. A dohánytermék csak a NAV által nyilvántartásba vett, regisztrációra kötelezettek között értékesíthető és adható közvetlenül.”

Mindezek alapján arra lehet következtetni, hogy az illegális, zárjegy nélküli ízesített vape-ek forgalmazása Magyarországot is érinti. Kihívást jelenthet az is, hogy az ismeretlen forrásból származó, bevizsgálatlan termékek az igényesnek tűnő, de kétes eredetű online oldalakon továbbra is elérhetőek, ha pedig egy weboldalt betiltanak, két másik lesz helyette. 

A NAV munkatársai keményen fellépnek az online kereskedők ellen is. Novemberben például száz ilyen vape-t rendeltek egy online hirdető árustól, az illegális termékeket lefoglalták, az eladó pedig milliós nagyságrendű bírságra számíthat.

A NAV hangsúlyozza: ezek a termékek ellenőrizetlen csatornákon keresztül érkeznek, és gyakran „senki nem tudja, mi van bennük”. A legújabb vizsgálati eredmények alapján pedig úgy tűnik, a valóság még rosszabb lehet annál, mint amit eddig feltételeztünk. Az ACS Central Science tanulmánya az első olyan részletes vizsgálat, amely trace-elemes analitikával tárta fel – ez egy olyan nyomelem-vizsgálat, amely alkalmas a nagyon kis koncentrációban lévő fémek kimutatására –, milyen anyagok oldódnak ki három ízesített eldobható e-cigaretta márkából. A kutatás megállapította, hogy a készülékek belső alkatrészei – különösen a gyenge minőségű fémötvözetek – a használat során:

  • krómot (Cr),
  • nikkelt (Ni),
  • rézelemeket,
  • ón- és bronzszennyeződéseket,
  • ólmot (Pb)

bocsátanak ki az e-liquidbe és az aeroszolba. Kiderült, hogy a gyártó a folyadékkal érintkező alkatrészek egy részében ólmozott bronzot is használt, amit a szabályozott termékek esetében a jogszabályok eleve tiltanak. 

A tanulmány szerint

a használati ciklus végére a fémek koncentrációja akár ezerszeresére nőhet, ami komoly kockázatot jelent a rendszeres használók számára.

Az online térben történő illegális kereskedelem visszaszorítása érdekében folytatott küzdelem aktív szereplője az SZTFH is, amely folyamatosan kutatja, ellenőrzi és blokkolja azokat a weboldalakat, amelyeken olyan ízesített e-cigaretták (továbbá egyéb olyan termékek) kiskereskedelme zajlik, amelyek hazánkban nem hozhatók forgalomba vagy kizárólag dohányboltban forgalmazhatók. Az elmúlt két évben több száz ilyen weboldalt tett elérhetetlenné az SZTFH. 

Európa-szerte dübörög a feketepiaci vape, így Magyarország is érintett

A hatóságok az elmúlt hónapokban több alkalommal is figyelmeztettek: Magyarországon elsősorban a jogszerűtlen online kereskedelem tartja életben az eldobható vape-ek piacát. Ezek a termékek fokozottan kockázatosak, hiszen fennáll a veszélye, hogy:

  • nincsenek bevizsgálva,
  • nem található rajtuk adó- vagy eredetiségjelzés,
  • hamisítványok lehetnek,

és a legtöbb esetben nem felelnek meg a hazai vagy uniós előírásoknak.

A hatóság szerint a vape az egyik legdinamikusabban növekvő feketepiaci dohányhelyettesítő kategória. Ennek oka egyszerű: míg például egy hevített dohánytermék gyártása bonyolult folyamat, addig egy eldobható e-cigaretta (nikotintartalmú folyadékkal működő technológia) kis túlzással szinte egy garázslaborban is összerakható. Ilyen esetekben a gyenge minőségű alkatrészek, a minősítés nélküli akkumulátorok és az ellenőrizetlen összetétel miatt ezek a termékek fokozottan veszélyesek lehetnek. 

A NAV szerint a legnagyobb probléma az „ismeretlen eredet”: a hatóságok ugyanis sokszor azt sem tudják,

  • honnan érkezik a termék,
  • milyen körülmények között szállították,
  • és egyáltalán mit tartalmazhat.

Miközben a fogyasztók széles körben használják a „vape”, „pálcika” vagy „manórúd” kifejezéseket, a jogi értelmezés szerint ezeket a termékeket helyesen elektronikus cigarettának, ízesített folyadékkal működő vape-nek vagy folyadékot tartalmazó e-cigarettának lehet nevezni. Ezt fontos tisztázni, mert ezek az eszközök nem dohánytermékek abban az értelemben, hogy nem tartalmaznak dohányt, ugyanakkor szigorú bejelentési és minősítési szabályok vonatkoznának rájuk is, ha betartanák.

Magyarország egészségügyi megfontolások, valamint a fiatalkorúak védelme érdekében az e-cigarettákra vonatkozóan következetes és szigorú forgalmazási szabályokat, tilalmakat határozott meg, és számos alkalommal emelt hangot a kockázatos termékek térnyerése kapcsán, rávilágítva egyebek mellett a környező tagállamokban – az EU-s szabályozás hiányosságaiból eredően – felmerülő megengedőbb forgalomba hozatali szabályok problematikájára.

Magyarországon az ilyen készülék csak akkor hozható legálisan forgalomba, ha

  • szerepel a hivatalos nyilvántartásban,
  • toxikológiai és anyaghasználati dokumentációval bír,
  • és zárjeggyel van ellátva.

A mostani feketepiaci környezetben ennek éppen az ellenkezőjével találkozhatunk. A gyorsan felbukkanó webshopok kockázatokat rejtenek, ugyanis a legtöbbször nem jelentenek be semmit, a termékek nem minősítettek, és a fogyasztó sok esetben egy elektronikailag, kémiailag teljesen ismeretlen készüléket vesz a kezébe.

A friss ACS-kutatás azonban új, még súlyosabb elemet hozott be a képbe: az aeroszolban kimutatott nikkel, króm, ólom és antimon-vegyületek rákkeltő potenciálja messze meghaladja azt, amit eddig gondolni lehetett. A kutatás szerint már napi néhány használat is elérheti vagy meghaladhatja az elfogadható toxicitási határértékeket.

Az illegalitás technológiai ára

A feketepiaci vape-ek nemcsak kémiailag, hanem fizikailag is fokozottan veszélyesek lehetnek. A NAV szerint a lefoglalt készülékek egy része olyan lítium–ion akkumulátorral működik, amely:

  • nincsen megfelelően rögzítve, gyenge forrasztással kapcsolódik,
  • könnyen túlmelegszik,
  • és akár rövidzárlatot, robbanást is okozhat.

Az ismeretlen forrás pedig még több aggályt vethet fel az esetlegesen nem megfelelő tárolás, szállítás miatt. Sok szállítmány egyszerű kartondobozokban, hővédelem nélkül érkezhet, így az akkumulátorok a szállítás során is instabillá válhatnak.

A folyadékoknál is hasonló a helyzet, miután több európai vizsgálat mutatott már ki ipari oldószereket, szennyezett propilénglikolt vagy olyan aromákat, amelyek belélegezve kimondottan toxikusak lehetnek. Magyarországon a hatósági vizsgálatok szerint a feketepiaci termékek jelentős részénél fogalmunk sincs arról, hogy milyen anyaggal érintkezik a termék, és milyen bomlástermék keletkezik a használata során.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) honlapján van egy egyre több terméket tartalmazó, folyamatosan frissülő lista, melyen a tiltott „ízesített elektronikus cigaretták (ElfBar és társai)” találhatóak. A feketepiac elleni küzdelem eredményesebbé tétele és a lakosság tájékoztatása érdekében az SZTFH 2022 óta működteti a 1828-as telefonos bejelentő és tájékoztató vonalat, amelyen bárki – akár név nélkül is – bejelentheti, ha a környezetében e-cigarettával kapcsolatos illegális tevékenységeket észlel. 

A friss nemzetközi kutatások, a hazai hatósági tapasztalatok és az európai szabályozási hullám egyaránt azt jelzik, hogy az eldobható ízesített vape-ek ma a legkevésbé ellenőrzött fogyasztói termékek közé tartoznak, a nezéséget pedig az okozza, hogy könnyedén hamisíthatóak. A hazai feketepiacon, az ismeretlen eredetű online weboldalakon található termékeknél pedig nem egyértelmű, hogy honnan származhat, ki gyártotta a készüléket, milyen anyagokat használt, és milyen körülmények között került a termék a fogyasztóhoz. 

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.