A Napi Gazdaság keddi számának cikke
A tervek szerint a csütörtökön bejelentett japán program végrehajtása főként állampapírok vásárlásával történne − futamidőkorlát nélkül −, emellett ETF-eket és japán ingatlanbefektetési alapokat (J-REIT) is vásárolna a Bank of Japan (BoJ). A központi bank állampapír-portfóliójának hátralévő átlagos futamideje pedig a jelenlegi nem egészen 3 évről 7 évre nőne. A bejelentésre azonnal gyengülésnek indult a jen, 2009 óta először emelkedett 98 fölé a dollárral szembeni árfolyam.
De a hatás jóval sokrétűbb. Bár Mario Draghi ECB-elnök csütörtöki sajtótájékoztatóján már utalt a kamatcsökkentés lehetőségére, ám ez korábban sem volt kizárható és a gyenge konjunktúra fényében a piacok számítanak is rá. Mégis több európai kötvénypiacon igen heves mozgást hozott a csütörtöki nap, kifejezetten látványos például a francia tízéves állampapírhozam alakulása, amely egyébként új abszolút mélypontra csökkent − emeli ki elemzésében a Concorde Értékpapír Zrt.
A hírek szerint igen jelentős ázsiai vevők jelentek meg több európai kötvénypiacon a magasabb hozam reményében, valamint a várhatóan tartósan gyenge jen miatti diverzifikációs szándék által vezérelve. A folyamat nem lenne meglepő. A BoJ lépése után egyértelmű a jen jelentős és tartós gyengítésének szándéka, másrészt pedig a japán kötvények hozama már most is olyan alacsony, hogy azokkal "statisztikailag kimutatható" hozamot nehéz elérni. A racionális befektetői döntés − a hazai reáleszközök, részvények, ingatlan vásárlása mellett − egyértelműen a nemzetközi diverzifikáció.
A Concorde elemzése szerint látványos volt a hozamcsökkenés a hazai devizakötvények esetében is, melyet külön érdekessé tesz két tényező: egyrészt a Bank of Japan lépésével teljesen szinkronban érkezett az MNB növekedési csomagja, másrészt néhány nappal azelőttig egyértelműen a heves eladói nyomás dominált a kötvénypiacon, a magyar kötvények egyébként is túladottá váltak. Emiatt nehéz kiszűrni, hogy a forint erősödéséből és a hozamcsökkenésből mekkora rész köszönhető a "Matolcsy-shortok" zárásának és mekkora a japán monetáris stimulusnak. Ám szinte bizonyos, hogy a külső hatások jelentősége legalább olyan nagy, mint a vártnál jóval visszafogottabb és átgondoltabb belföldi lépéseké. Ezt alátámasztja, hogy a "tiszta" hazai országkockázat egyik mérőszáma, a zloty/forint keresztárfolyam az elmúlt 3 napban csak minimálisan csökkent, a forint csak kismértékben erősödött a zlotyval szemben, azaz úgy tűnik, nem kifejezetten csak a magyar eszközökbe szerettek bele.
Nem kizárt, hogy a japán befektetők direkt vételekkel is megjelennek a magyar kötvények piacán, de áttételes hatásokról is beszélhetünk: ha például a lengyel kötvényhozamok esnek, a kitáguló magyar hozamfelár hozzánk is hozhat befektetőket − nem is feltétlenül japánokat. Mindenesetre a magyar államadósság finanszírozásában Kuroda jegybankelnök − persze akaratán kívül − úgy tűnik, elévülhetetlen érdemeket fog szerezni − áll a szakértők értékelésében.