Júliusban a Belügyminisztérium társadalmi egyeztetést indított A betegségek megelőzéséről, a korai stádiumú felismerést szolgáló új egészségügyi szűrővizsgálati rendszer elveiről elnevezésű koncepcióról, amely három szervezett (azaz személyes meghíváson alapuló) vizsgálatot tartalmaz:
- a 25 és 65 év közötti nők háromévenkénti méhnyakrákszűrését (citológia);
- a 40 és 70 év közötti nők kétévenkénti emlőszűrését (mammográfia);
- az 50-70 év közötti férfiak és nők vastagbélszűrését (proktológia).
A tervezett szűrőprogram többek között azért lenne indokolt a törvényalkotók szerint, mert Magyarország egyike azon OECD országoknak, amelyek a legrosszabbul állnak a rendszeres szűrések terén.
Hogyan hat mindez az ellátórendszerre?
Miután számos kritika érte az említett törvénymódosítást, mind a szakma, mind a lakosság részéről, az intézkedés kivitelezhetőségének szakmai megítéléséről a Magyar Orvosi Kamarát (MOK) kérdezte az Economx.
Magyarország az EU-n belül a sereghajtók egyike a megelőzhető és elkerülhető halálozásban, csak négy országot előzünk meg. Rövidebb ideig élünk, kevesebb évet töltünk egészségben, mint azt az ország gazdasági helyzete indokolná.
Nem egyeztettek az Orvosi Kamarával
A kérdésben döntéshozói szintű egyeztetés a törvénymódosítást megelőzően nem volt, de a Magyar Orvosi Kamara véleményét hivatalból is kikérték
Mivel egyelőre csak a keretszabály ismert, a MOK még nem látja a kormány szándékát a kötelezés módjára. Megítélésünk szerint fontos a mostani szervezett szűrések (emlő-, méhnyak-, vastagbél-, szájüregi szűrések) megtartása, a vizsgálatok körének esetleges kiterjesztése.
Kapcsolódó
Amennyiben a szűrővizsgálatok kötelezővé válnak, megfontolandó szűrőközpontok létrehozása, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok és az alapellátó praxisközösségek megerősítése, valamint a kiszűrt elváltozások kezelésére megfelelő infrastrukturális háttér és finanszírozás biztosítása.
Véleményük szerint a kötelezés nem szankciókkal, hanem – elsősorban pozitív – ösztönzőkkel lehet igazán hatékony. A szűrővizsgálatokhoz szükséges kapacitások biztosítása állami feladat, ugyanakkor az egészségügyért felelős államtitkár keddi nyilatkozatából kiderült, hogy
olyan szűrővizsgálatok kötelezővé tételét, amelyekhez valamilyen eszközös beavatkozás szükséges – ilyen például a mammográfia vagy a vastag- és végbéltükrözés – egyelőre nem tervezik.
Kényszerítés helyett egészségtudatosság
A MOK szerint a kötelezés helyett a szűrések népszerűsítése lehet igazán hatékony.
Az egészségtudatosság növelésével, plakát- és egyéb kampányokkal, a részvétel megkönnyíthető a munkáltató által adott szabadnapokkal, a szűrővizsgálatok egy része elvégezhető/megszervezhető a munkaegészségügyi rendszerben az üzemorvos által.
Egy későn felismert, nehezen vagy egyáltalán nem gyógyítható daganatos betegség jelentős plusz terhet ró a társadalomra is, a még munkaképes korú beteg kiesik a munkából, kezelése a sokszorosába kerül a közös és véges kasszának – és akkor a beteg családjára nehezedő terheket még nem is említettük.
Mindezen okokból – az egyéni és kollektív előnyöket egymás mellé téve – a kamara az indokolt szűrővizsgálatok minél szélesebb körű elvégzése, ezek népszerűsítése mellett áll.
Még nem döntött a kormány
„A kötelező szűrések bevezetéséről a kormány nem tárgyalt, azokról döntést nem hozott„ – nyilatkozta a Belügyminisztérium a 24.hu-nak, így még kérdéses, hogy a korábban beharangozott szűrővizsgálatok valóban kötelezőek lesznek-e jövő évtől.
Júniusban jelent meg az az egészségbiztosítási jogszabályokat is módosító törvény a Magyar Közlöny 66. számában, aminek értelmében az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető szűrővizsgálatok rendszere átalakulhat. A módosítás felhatalmazza Pintér Sándor egészségügyért is felelős belügyminisztert arra, hogy 2025. január 1-jétől a 18 év feletti korosztály bizonyos részének kötelezően előírjon olyan népegészségügyi célú, daganatos megbetegedéseket kiszűrő vizsgálatokat, melyek elvégzése idáig csak erősen javasolt volt.
A megosztó és erőteljes társadalmi reakciót kiváltó koncepcióval kapcsolatban augusztus elsejéig lehetett visszajelzést küldeni a kormánynak: innentől kezdve dönthetnek a rendeletalkotásról és a kérdés részleteinek szabályozásáról.
A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a kormány még nem vette napirendre a kérdést, az viszont kiderült, hogy „a krónikus, nem fertőző betegségek (népbetegségek) megelőzését, vagy minél korábbi felismerését célzó szűrővizsgálatok rendszerének komplex fejlesztése folyamatban van.”
Rák vagy szívbetegség a két vezető halálok
Magyarországon 2020-ban a legtöbb ember vagy a keringési rendszer betegségeiben vagy valamilyen daganatos betegségben halt meg, amelyek együttesen az összes halálozás közel 70 százalékát teszi ki. 2022-ben több mint 136,4 ezren haltak meg, közülük 30,4 ezren valamilyen rosszindulatú daganatos betegség miatt, 41 ezer embernek pedig valamilyen szív-és érrendszeri betegség vagy agyérbetegség okozta a halálát. Mindez az alacsony szűrővizsgálati részvétel-hajlandósággal jól magyarázható. A részletekről ITT talál bővebb információt.
Az Európai Rákegyenlőtlenségi Nyilvántartás jelentése szerint 2019-ben csak a méhnyakrákszűrésben az 50 és 69 év közötti magyar nők 60 százaléka számolt be arról, hogy a felmérést megelőző két évben részt vett emlőrákszűrésen (a 66 százalékos uniós átlaghoz képest). Jóval aggasztóbb viszont, hogy az 50–74 éves népesség körében pedig 15 százalékos részvételi arány volt tapasztalható a vastagbélrákszűrésen, ami jelentősen elmarad az uniós átlagnál (33 százalék). Ezeket a számokat kívánja a kormány 70 százalékosra feltornázni az intézkedés segítségével.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Redditen vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!