A Magyarországon zajló klinikai vizsgálatok számát fel kell pörgetni. Szakemberek szerint jelenleg túlszabályozás jellemző a mindenféle fázisban lévő gyógyszercégek által kezdeményezett vizsgálatokra, hangzott el a Bristol Myers Squibb (BMS) által szervezett háttérbeszélgetésen, amit az Amerikai Egyesült Államok (USA) kereskedelmi tanácsosának rezidenciáján tartottak.

Húsz évvel ezelőtt egy egy-két millió forintos gyógyszer az egészségbiztosító számára extra drágának számított, ma a legdrágább terápia egy beteg esetén 1,1 milliárd forintba kerül, mondta Dávid Tamás, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ártámogatási főigazgató-helyettese. Az egészségbiztosítási alap (E-alap) kiadási oldala 4700 milliárd forint, ebből gyógyszerekre 2025-ben 727 milliárd forint jut. A bevételek 54 százalékát adják a járulékbevételek, a 40 százalék pedig a központi költségvetésből érkezik. A tervezhetőséggel kapcsolatban a NEAK főigazgató-helyettese elmondta, hogy az elmúlt öt év adatai szerint általában kilenc százalékkal nőtt évente a gyógyszerkiadás, a változás főleg az új, drágább terápiák miatt van, példaként említette Dávid Tamás, hogy 2015 óta a gyógyszer kiadások összege megduplázódott. 

Az aránytalanságokkal kezdeni kell valamit

Ma a legdrágább készítményekre a gyógyszer kiadások 27 százalékát költi az egészségbiztosító, a drága terápiákat a betegek 0,41 százaléka kapja, ez pedig súlyos aránytalanságot jelent, ezzel kezdeni kell valamit, átláthatóságra és kiszámíthatóságra van szükség, sorolta az egészségbiztosító szakembere.

Kapcsolódó

Tavaly 20 ezer beteg gyógyulására 100 milliárd forintot költött a NEAK, ezek a készítmények még nem voltak támogatott terápiák, emelte ki Dávid Tamás. Volt olyan terápia, ami Magyarországon hamarabb lett elérhető méltányossági alapon, mint a nyugat-európai országok többségében, utalt a sikertörténetekre a főigazgató-helyettes.

Fókuszban a klinikai vizsgálatok

A BMS-nél az innováció kiemelt terület, globálisan kutatás-fejlesztése 11 milliárd dollárt költenek évente, Magyarországon az elmúlt néhány évben, 2021 óta megduplázták a klinikai kutatások számát. A következő években is nagy tervei vannak a gyógyszercégnek, bővíteni szeretnék a terápiás megoldásaikat, mondta Massimiliano Magnelli, a Bristol Myers Squibb (BMS) magyarországi vezérigazgatója.

Jelenleg több mint 50 klinikai vizsgálatot folytatnak 160 helyszínen Magyarországon, több mint 350 beteg bevonásával. 

A biotechnológiai vállalat készítményei többféle terápiás területen, például daganatos betegségek esetén és a kardiológiában is számtalan innovatív megoldást kínálnak.

A BMS által szervezett kerekasztal beszélgetésen elhangzott, hogy az orvosi béremelés után a szakma részéről a klinikai vizsgálatok terén elfogyott a motivációs erő. Illés Árpád, a Debreceni Egyetem, Hematológiai Osztály, Belgyógyászati Klinika, Általános Orvostudományi Kar, osztályvezető főorvosa szerint tovább kell folytatni a kutatásokat, nem szabad engedni, hogy évről évre csökkenjen a klinikai vizsgálatok száma az intézményekben. 

Erre reagálva Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem (SE) rektora kiemelte, új utakat kell keresni, ez pedig a kollaboráció. A klinikai vizsgálatok vonatkozásában az OKFŐ alá tartozó intézményekben csökkent a vizsgálatok száma, túl nagy az adminisztrációs teher, jelenleg a klinikai vizsgálatokat az egyetemi klinikák viszik a hátukon, ezen a rektor szerint pedig mihamarabb változtatni kell. Merkely Béla beszélt arról is, hogy a Semmelweis Egyetem szervezett egy olyan képzést az orvosok számára, ahol arra készítették fel a fiatal kollégákat, hogy hogyan kell klinikai vizsgálatokat szakmai oldalról szervezni és kivitelezni. Több mint 130 kiváló szakember végezte el a kurzust, emelte ki az egyetem rektora.

Magyarországon picit jobban csináljuk a klinikai vizsgálatokat, mint az USA-ban, ott ez zsebpénznek számít, nálunk ez többet ér. A vizsgálatoknak hatalmas benefitje van, a betegek modern terápiákhoz jutnak, az orvosok és a nővérek pedig külön juttatásban részesülnek.

fotó: Gombai Gellért

A klinikai vizsgálatok túlszabályozása során az inga a gátlás irányába lengett túl – mondta Wikonkál Norbert, Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórház, főigazgatója. Úgy fogalmazott, hogy az OKFŐ, Belügyminisztérium és a kórházak háromszögében némileg elvesztek a klinikai vizsgálatok.

Wikonkál Norbert szerint Magyarország óriási versenyelőnyben van, mert az itt elköltött dollárok jó minőségű eredményeket hoznak, a betegek érdekében és az ország versenyképessége szempontjából is fontos, hogy a klinikai vizsgálatok száma újra emelkedjen. Példaként említette, hogy 2011 előtt egy áttétes  melanomás beteg túlélési esélye nyolc százalék körül volt, ma a korszerű terápiáknak köszönhetően a betegség még előrehaladott stádiumban is jó eséllyel krónikussá szelídíthető.

Nem akarnak állandóan kérelmeket írni

Fontos, hogy Magyarországon egyre több korszerűbb terápia rendszerszerűen legyen elérhető, nem akarunk állandóan egyedi  méltányossági kérelmeket írni, hangsúlyozta Illés Árpád, a Debreceni Egyetem, Hematológiai Osztály, Belgyógyászati Klinika, Általános Orvostudományi Kar, osztályvezető főorvosa. 

Az egészségügyi ellátás során nagyon fontos a civil szervezetek és a betegszervezetek együttműködése és az is, hogy megtalálják a közös hangot a döntéshozókkal, mondta Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója. De ehhez a betegszervezeteket edukálni kell. Arra is felhívta a figyelmet az OOI főigazgatója, hogy a gyógyszercégeknek nem lenne szabad elfelejteni a régi terápiákat, akkor amikor megjelenik egy új készítmény, mert sok régi terápia továbbra is nagyon hatékony a betegek egészségnyeresége szempontjából.