Harminc évvel a rendszerváltozást követően a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung kíváncsi volt arra, hogy a magyar társadalom hogyan értékeli ezt az időszakot, illetve egyebek mellett kíváncsiak voltak arra, hogy a magyar társadalom megítélése szerint jobban élünk-e, mint a Kádár-rendszer alatt. Mindezt a Závecz Research segítségével egy március 3-13. között ezer fő személyes megkérdezésével készült, nemre, korra, iskolai végzettségre és településtípusra vonatkozóan reprezentatív közvélemény-kutatásban kérdezte meg az állampolgároktól.

A felmérés érdekes párhuzamokat hozott ki a jelenlegi, negyedik Orbán-kormány és a Kádár-rendszer között. A kutatásból egyebek mellett kiderült, hogy a magyarok többsége (54 százalék) úgy gondolja, hogy jobban élt a Kádár-rendszer alatt, mint most. Mindössze a válaszadók egyharmada vélte úgy, hogy ma többet engedhet meg magának a magyar társadalom többsége, mint 1990 előtt. Az ellenzéki táborban többen vannak azok, akik szerint magasabb volt a többség életszínvonala a Kádár-korszak alatt, viszont érdekesség, hogy a fideszes szavazói tábor több mint harmada gondolja, hogy a magyarok többsége jobban élt Kádár idején, mint akár most, Orbán Viktor kormányzása alatt.

Kapcsolódó

Az talán nem meglepő, hogy minél idősebb egy korcsoport, annál nagyobb arányban értettek egyet azzal, hogy a rendszerváltozás előtt a többség jobban élt, de érdemi összefüggés van az iskolázottság között is: az alacsonyabban képzettek nagyobb arányban gondolták úgy, hogy Kádár idején jobban élt a magyarok többsége.

Jobban lehetett boldogulni a Kádár érában

Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója szerint a kutatásból egyértelműen látszik, hogy az embereknek leginkább az anyagi gyarapodás lehetősége, a rend és a kiszámíthatóság hiányzik a jelenlegi rendszerből.

Amikor az állampolgárok anyagi boldogulására kérdeztek rá, akkor a 61 százalék nyilatkozott úgy, hogy annak feltételei a Kádár-rendszerben adottak voltak. Ebben az összes szavazói csoport többsége egyetértett, még a kormánypárt szavazóinak is több mint a fele (52 százalék) gondolta így. Korcsoportok tekintetében a fiatalok körében 39 százalék volt azoknak az aránya, akik úgy gondolták, hogy 1990 előtt az emberek egyről a kettőre tudtak jutni, míg ez az arány a 60 év felettiek körében 74 százalékos volt.

Forrás: Policy Solutions

A magyarok 60 százaléka tartotta a Kádár-rendszert kiszámíthatónak és gondolta úgy, hogy akkor társadalmi béke volt. Ezzel a véleménnyel a válaszadók alig negyede helyezkedett szembe. A Policy Solutions kutatása megjegyzi, hogy a jólétre és az egyéni gyarapodás lehetőségére vonatkozó állítások mellett ezzel a válaszopcióval értettek a legnagyobb arányban egyet a megkérdezettek. Sőt, a fideszes szavazóknak is több mint a fele (54 százalék) osztotta ezt az álláspontot, de a többi szavazótáborban is döntő többségben voltak a pozitív válaszok.

Jóban kellett lenni a rendszerrel

Miközben sokak szerint jobban élt a többség a Kádár-korszakban, mint manapság, a relatív többség azzal is tisztában van, hogy az 1990 előtti rendszer gazdaságilag fenntarthatatlan volt. Utóbbi kijelentéssel a válaszadók 45 százaléka értett egyet. Mindössze a megkérdezettek bő harmadának nem merültek fel kétségei a nyugati kölcsönökből is finanszírozott szocialista rendszer hosszú távú működőképességét illetően.

A kutatás rámutatott, hogy a megkérdezettek a Kádár-rendszerrel kapcsolatban egyértelműen negatívumként értékelték, hogy abban az időben az tudott előrejutni, aki jóban volt az egypártrendszerrel: a válaszadók többsége szerint Magyarországon 1990 előtt hátrányban voltak azok, akik nem idomultak a rendszerhez, 54 százalék gondolta úgy, hogy elsősorban azok tudtak karriert építeni, akik politikailag megbízhatónak minősültek. Ezzel a válaszadóknak 29 százaléka nem értett egyet.

Ezt a véleményt a fideszes szavazók 62 százaléka osztotta, míg a bizonytalanok 52, a jobbikosok 51, a momentumosok 57, DK-sok 47, az MSZP szavazóinak pedig 41 százaléka gondolta így. Érdekes párhuzam, hogy a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung által az Orbán-kormány elmúlt 10 évét értékelő közvélemény-kutatás is arra mutatott rá, hogy ezt a jelen időszakkal kapcsolatban is így látják a magyarok: a megkérdezettek 65 százaléka gondolta úgy, hogy elsősorban az tud előrejutni ma Magyarországon, aki jóban van a kormánnyal, míg mindössze 30 százalék látja másként. Még a kormánypárti szavazók szűk többsége is úgy vélite, hogy Magyarországon urambátyám rendszer uralkodik.

A kutatás szerint a magyar társadalom többsége (52 százaléka) gondolja úgy 30 évvel a rendszerváltás után, hogy a Kádár-rendszer alatt összességében jobb volt az élet, ennek ellenkezőjét mindössze a megkérdezettek szűk harmada véli. A Policy Solutions szerint még a fideszesek körében is kiegyenlített a Kádár-rendszer általános megítélése: szinte pontosan ugyanannyian vannak azok, akik szerint jobb volt Kádár alatt (43 százalék), mint azok, akik szerint javult az élet minősége Magyarországon 1990 után (41 százalék).

A rendszerváltás legnagyobb kudarcai

Rákérdeztek arra is, hogy a rendszerváltozás után néhány kiválasztott opcióból mi valósult meg. A kutatásból kiderült, hogy a magyarok a rendszerváltozás legnagyobb kudarcának a társadalmi egyenlőtlenségek növekedését (53 százalék) és a burjánzó korrupciót (61 százalék) tartják. Az elmúlt 10 évről adott értékelésben az előbbit válaszadók 34 százaléka, utóbbit 27 százaléka értékelte a legnagyobb problémának.

Forrás: Policy Solutions

A rendszerváltás eredményei terén a kiválasztott opciók megítélésében érződik a pártszimpátia szerinti szakadás, viszont a kutatók szerint egyetlen esetben pártokon átívelő konszenzus született a válaszadók körében:

hiába lett vége a Kádár-rendszernek, több lett a korrupció az országban.

A kormánypártiak körében szűk többség (47 százalék vs. 39 százalék), míg az ellenzékiek körében döntö többség (DK-68, Jobbik-73, Momentum-75, MSZP-80 százalék) gondolja, hogy az elmúlt 30 évben romlott a korrupciós helyzet.

Mikor volt az aranykor?

A kutatók kíváncsiak voltak a válaszadók családjának anyagi helyzetére is, ezért rákérdeztek arra, hogy szerintük mikor volt a saját családjunknak a legjobb az anyagi helyzete. Itt kiegyenlítettebb kép rajzolódott ki, ugyanis 29 százalék gondolta úgy, hogy az 1990 előtti időszakban ment a családjának jobban, míg körülbelül ugyanennyien mondták, hogy a 2010 utáni években éltek a legjobb anyagi körülmények között. A rendszerváltozást követő 20 év a válaszadók 23 százalékának volt megélhetés szempontjából a leginkább kedvező időszak - jegyzi meg a Policy Solutions.

Ennél a kérdésnél viszont döntő jelentőségű volt a párthovatartozás. A fideszesek közel kétharmada számára ugyanis a 2010 utáni évek jelentik az aranykort, míg a Kádár-korszak, illetve a rendszerváltást követő 20 év a kormánypártiaknak csak 12-14 százalékának. Az MSZP és a DK szavazói táborában a családjuk szempontjából legkedvezőbb időszaknak ugyanannyian jelölték meg a Kádár-korszakot és a rendszerváltozás utáni 20 évet, viszont az Orbán-rezsim 10 évét szinte senki. A momentumoskok közül sokan erre nem tudtak válaszolni, akik viszont válaszoltak, azok szintén a Kádár-korszakra (33 százalék) vagy az 1990-2010 közötti időszakot (32 százalék) jelölték meg. A jobbikosok és a bizonytalanok körében a legtöbben úgy vélték, a családjuknak jobban ment a Kádár-rendszerben.

Forrás: Policy Solutions

A kutatás szerint a Kádár-korszak és az Orbán-rezsim elmúlt 10 éve az alacsonyabb képzettségűek körében számít inkább aranykornak (34, illetve 31 százalék), minél kvalifikáltabbak a válaszadók, annál ritkábban jelenik meg ez a két korszak a válaszokban.

Nőtt az első Orbán-kormány iránti nosztalgia

Amikor a válaszadókat arra kérték, hogy válasszák ki a renszerváltás óta melyik kormány alatt volt a legjobb állapotban a magyar demokrácia, ugyanannyian jelölték meg valamelyik MSZP-kormányt, mint ahányan Orbán 1998-2002 vagy 2010 utáni kormányait (27-27 százalék). Ugyanakkor az is látszik, hogy a magyarok bő harmada nem érzi magához közelállónak egyik rendszerváltás utáni kormányt sem, vagy nem rendelkezik márkáns véleménnyel a demokrácia minőségének alakulásáról az utóbbi 30 évben.

A kutatás szerint viszont a kormánypárti vélemények is erősen megoszlanak és van egy eltolódás az 1998-2002-es korszak felé. Mindössze minden negyedik fideszes tartja a 2010 utáni Orbán-kormányokat a demokrácia legerősebb védelmezőinek, ezzel szemben igen erős az első Orbán-kormány iránti nosztalgia, tízből négy fideszes szerint ugyanis 1998 és 2002 között volt a legjobb állapotban a demokrácia hazánkban.

Forrás: Policy Solutions

Az MSZP-sek és a DK-sok a Horn-kormányt, a jobbikosok az Antall/Boross-kormányt, a Momentum szavazói a Horn- és az Antall/Boross-kormányt jelölték meg, mint azt az időszakot, amikor a jegjobb állapotban volt a demokrácia Magyarországon. A Policy Solutions viszont kiemeli azt is, hogy a 30 év alatti korosztály közel fele egyetlen kormányt sem tudott megnevezni, ami a politikai érdeklődés hiánya mellett súlyos bizalmi válságot és a hitelesség hiányát is jelzi részükről a rendszerváltás utáni politikai elittel szemben.

A NER népszerűsége csökkent

Összességében viszont az látszik, hogy a 2010 utáni időszak megítélése a demokrácia szempontjából egyre negatívabb és úgy tűnik, megnőtt az igény egy alternatívára is a jelen helyzettel szemben - mutatott rá Bíró-Nagy András. A Nemzeti Együttműködés Rendszerének megítélésében ugyanis jelentős romlás látszik: a Policy Solutions egy 2018-as kutatásában ugyanis a megkérdezettek még 22 százaléka jelölte meg a 2010 utáni Orbán-kormányokat, ami az elmúlt alig két évben kevesebb mint felére csökkent. Ezzel párhuzamosan viszont nőtt az első Orbán-kormány iránti nosztalgia a magyarok körében, most ugyanis majdnem kétszer annyian voksoltak erre a kabinetre, mint két éve. Ezzel együtt az Antall József által vezetett kabinet népszerűsége is jelentősen nőtt az elmúlt 2 évben (9 vs. 16 százalék).

Ez a változás a Policy Solutions szerint abból fakad, hogy a demokrácia szempontjából a fideszesek jóval nagyobb arányban tartják követendő példának az Antall-kormányt vagy az 1998-2002 közötti Orbán-kormányt, mint a mostanit. A baloldali kormányok megítélésében csak kisebb változások látszanak.