Magyarországon meddőségi problémákkal a fertilis korú lakosság mintegy 17 százaléka küzd, évente körülbelül 9 900 nőt érint a meddőség, a regiszterek pedig nagyságrendileg 200 ezer meddő párt tartanak számon. Ráadásul Magyarországon is, ahogy a világ más részén a nők az elmúlt húsz évben 3,8 évvel tették későbbre az első gyermek születését.

A gyermekvállalás előtt álló párok helyzetének megértéséhez fontos tudni, hogy a nemzetközi ajánlások, mint például a National Institute for Health and Care Excellence (NICE) irányelvei, azt javasolják, hogy a sikeres gyermekáldáshoz átlagosan három teljes lombikbébi-kezelés (IVF) szükséges. 

Három lombikra is szükség lehet a sikerhez

Ha ezt a három kezelési ciklust minden érintett nő esetében biztosítani lehetne, akkor Magyarországon évente nagyjából 30 ezer beavatkozásra lenne szükség az optimális ellátás garantálásához. Ám 2023-ban ennél jóval kevesebb lombikkezelés történt, csupán 16 678 – írják az Orvosi Hetilapban megjelent tanulmányban. 

A kutatáshoz 2010 és 2023 közötti időszakot vettek alapul. Az látszik, hogy a meddőség egyre nagyobb arányban fordul elő a pároknál. Amíg 2010-ben 5,9 ezer esetszámot regisztráltak, 2023-ban 16,6 ezret. 

A tanulmány egyik szerzője Vesztergom Dóra, aki a Humán Reprodukció Igazgatóság igazgatója volt. Korábban lapunknak azt mondta, 2028-ra akár évente 4800-5000 lombik baba születhet. 2024-ben a becslések szerint 2756 baba, 2023-ban pedig 2563 lombikbaba született Magyarországon. 

2010 és 2023 között Magyarországon 2,8-szorosára emelkedtek a közfinanszírozott formában elszámolt IVF-beavatkozások aránya. A meddőségi kezelések államosítása után még nagyobb esetszám növekedés történt. Ugyanakkor a szolgáltatás igénybevételében területi szinten továbbra is jelentős egyenlőtlenségek vannak – írják a szakmai cikkben. 

A meddőségi klinikák államosítását követő négy éves periódusban, 2020 és 2023 között az látszik, hogy a beavatkozások több mint fele (61 százaléka) Budapesten történt, ez 2222 IVF-beavatkozást jelentett egymillió lakosra, míg a legkisebb betegforgalmi arányt – négy százalékot – a kaposvári és pécsi szolgáltatók képviselték.

Kapcsolódó

A szakemberek a területi aránytalanságok orvoslására egyrészt új szakambulanciák létrejöttét, másrészt új meddőségi centrumok megnyitását javasolják.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezeknek az új szolgáltatásoknak a helyszíneit a lakosságszám, a már működő IVF-centrumok távolsága, valamint a közlekedés szempontjából való megközelíthetőség alapján kell megtervezni, hogy ténylegesen a legnagyobb szükségletű régiókban segítsenek, és minél több pácienshez eljussanak.

A cél, hogy mindenki, aki gyermekáldásra vágyik, esélyt kapjon arra, hogy megvalósítsa álmát — egy olyan támogató egészségügyi környezetben, amely a megszerezhető legjobb ellátást és eredményeket kínálja.

Példaként említik, hogy 2024-ben négy új meddőségi szakambulancia kezdte meg működését országszerte (Miskolc, Budapest, Szombathely, Nyíregyháza), melyek a centrumok túlterheltségét hivatottak enyhíteni, miközben további négy szakambulancia (Kecskemét, Szolnok, Székesfehérvár, Békéscsaba) megnyitását készítik elő, és az év végéig újabb helyszíneken indítanak hasonló szolgáltatásokat. 

A szakambulanciák célja, hogy már az alapellátás szintjén elérhetővé váljon a meddőségi tanácsadás, nők és férfiak egyaránt átfogó kivizsgálást és szükség esetén beavatkozásokat kapjanak, a lombikkezelést leszámítva pedig szinte minden kezelést igénybe vehessenek

Ezzel párhuzamosan a keleti országrészben és a fővárosban, ahol a meglévő centrumok nagyon le vannak terhelve, új meddőségi centrumok létrehozására van szükség, hogy hozzájáruljanak a területi egyenlőtlenségek csökkentéséhez. Emellett elengedhetetlen egy korszerű, átlátható és integrált adatszolgáltatási rendszer kiépítése, amely összekapcsolja a meddőségkezelés, szülészeti ellátás és az újszülött-intenzív osztályok adatait.

A petesejt lefagyasztás jogi szabályozása is sokat segíthet

Preventív eszköz lehet a szociális petesejtfagyasztás törvényi szabályozása.  Az eljárás Magyarországon jelenleg még nem érhető el, azonban a környező országokban adott ennek a lehetősége – hívják fel a figyelmet a tanulmányban.

Szociális petesejtfagyasztás esetén asszisztált reprodukciós eljárás segítségével petesejtnyerés történik, melynek során a petesejtet nem termékenyítik meg, hanem a későbbi felhasználásig fagyasztva tárolják. 

A petesejtfagyasztás társadalmi hasznosulása nem csupán etikai szempontból értékelhető, hanem gazdasági szempontból is. Magyarországon jelenleg a nők 45 éves életkoráig érhető el közfinanszírozott formában a meddőségi ellátás. Az asszisztált reprodukciós kezelések eredményessége az életkor előrehaladtával csökken, ugyanis a petefészek természetes öregedésének következtében a fogamzóképesség romlik, illetve meddőség alakul ki. 

A fiatalabb életkorban lefagyasztott petesejtek felhasználásából embrió létrehozása az idősebb nők esetében eredményesebb eljárást eredményezhet, mint friss ciklusból lombikkezelést végezni, és valószínűsíthetően alacsonyabb költségvonzattal járna. 

Nem titkolják el az elemzésben azt sem, hogy a gyermekre vágyó páciensek között évente 1-2 ezren külföldön veszik igénybe az IVF-kezelést. A külföldi intézményválasztás hátterében húzódó legmarkánsabb okok között említik a petesejt-donációt, amit a hazai jogi környezet nem tesz lehetővé, sok esetben azonban ez jelenti az utolsó esélyt a vágyott gyermekre a magasabb életkorúak esetében. 

Az eredményességi adatokra év végéig várni kell

Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) az IVF-kezelések eredményességének mutatóval kapcsolatban azt írta, hogy a kumulatív élveszülési mutató (CLBR) a meddőségi kezelések eredményességének mércéje.

2025 év végére lesznek olyan adatok, ami megmutatja, hogy az elindított petefészek-stimulációs kezelések mekkora arányban eredményeztek élveszülést.

Kiemelik, hogy a korábbi adatgyűjtési rendszer nem volt alkalmas a CLBR kiszámítására. De az már látszik, hogy a 2023-as év eredményei kimagaslók voltak az előző évekhez képest: az IVF kezelések eredményessége először haladta meg a 20 százalékot, a 2024-es év elsődleges adatai alapján a szülési ráta további növekedése várható, becsléseik szerint a 24 százalékot is meghaladhatja.

2023-ban 1054-gyel több gyermek született az IVF-kezelések segítségével, mint 2018-ban. Az IVF-kezelésből született gyermekek aránya először lépte át a 3 százalékot az összes születéshez képest. Ugyanez az érték 2017-ben 1,4  százalék volt – írták.