A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggel azt közölte, hogy áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 4,2 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, míg márciushoz viszonyítva 0,2 százalékos emelkedést mértek.

Az elmúlt egy évben a legnagyobb áremelkedés az élelmiszerek, a szolgáltatások, valamint a szeszes italok és dohányáruk esetében volt tapasztalható.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a friss adatokra úgy reagált, hogy az infláció csökkenése a következő hónapokban tovább folytatódhat, amelyet több fontos tényező is támogat: a 30 élelmiszer termékkategóriára március 17-én bevezetett árréscsökkentés és annak kiterjesztése a háztartási cikkekre 30 termékkategória esetében május 19-től, továbbá a pénzintézetek számladíjainak, a telekommunikációs cégek díjainak, valamint a biztosítók lakásbiztosítási díjainak befagyasztása.

Közlésük szerint a legfrissebb adatok alapján a március 17-én bevezetett árréscsökkentés hatására 905 termék ára mérséklődött átlagosan 19,3 százalékkal. Ezen belül 24 termék esetében 50 százalék feletti, 105 termék esetében 40-50 százalék, 141 termék esetében 30-40 százalék, 173 termék esetében 20-30 százalék, 213 termék esetében pedig 10-20 százalék közötti árcsökkenés tapasztalható.

4 százalék körül stabilizálódhat az infláció

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője az Economx megkeresésére elmondta, hogy az áprilisi inflációs adat az elemzők által vártnál magasabb lett, elsősorban a vezetékes gáz nagyon jelentős, 8 százalék fölötti havi áremelkedése miatt, miközben az élelmiszer- és üzemanyagárak csökkentek. 

Részben azoknak a termékeknek az árai emelkedtek, amelyekre május 19-től árrésstopot rendelt el a kormány, tehát úgy tűnik, hogy ez lehetett az indoka a kormány döntésének. Mindeközben a szolgáltatás árak is jelentős mértékben emelkedtek és szokatlanul nagy árelmozdulások vannak az egyes termékkörökben havi szinten.

Nagyon nagy zaj van az árak mozgásában Magyarországon, én azt gondolom, hogy zajos is marad a kép a következő időszakban

– fogalmazott az elemző.

Egyrészt megérkezik majd a hatása júniusban az újabb árrésstopoknak, de közben az üzemanyagárakban látjuk azt, hogy nagyon jelentős árcsökkenések vannak folyamatban, tehát ezek továbbra is nagy hatással lesznek a fogyasztói árinflációra.

A következő hónapokban pedig beérkeznek a szolgáltatások árában is azok a megegyezések, amelyeket a kormány a nagy szolgáltatókkal kötött a telekommunikáció, illetve a banki szolgáltatások terén, itt várható jelentős csökkenés.

Török Zoltán arra számít, hogy ezeknek a nagy mozgásoknak az ellenére az inflációs mutató 4 százalék környékén marad az év egészében. Lesznek olyan hónapok, amikor alatta lesznek, illetve lesznek, amikor fölötte.

Ennek pedig azért van kiemelt jelentősége, mert az inflációs cél az három százalék a plusz-mínusz 1 százalékpontos toleranciasávval. Ennek az a jelentősége, hogy amennyiben tartósan 4 százalék alá kerülnénk, akkor az egy hivatkozási alap lehetne a Monetáris Tanácsnak a kamatcsökkentés irányába, az elemző azonban ezt nem látja megvalósulni.

Meglepetést okozott az infláció

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy kommentálta az adatokat, hogy „mindkét tényadat meghaladja a várakozásunkat, mivel 4 százalék alatti éves tempóra számítottunk, márciushoz képest pedig csökkenésre. Összességében a szolgáltatások díjai, a tartós fogyasztási cikkek, a háztartási energia és a távolsági utazások ára húzta felfelé az inflációt. Utóbbi két tétel okozta az igazi meglepetést a friss adatokban”.

Az élelmiszerek árának alakulása vegyes képet mutat. Bár éves szinten az átlagot meghaladó, 5 százalékos emelkedést mutattak, ám márciushoz képest 1,3 százalékkal csökkentek. Ebben a havi mérséklődésben az árrésplafonok fontos szerepet töltöttek be, de bizonytalanságot okoz, hogy egyelőre nem tudni, meddig maradnak érvényben. Ráadásul, ha a beszerzési árak emelkedni fognak a következő hónapokban például a kedvező időjárás miatt, az is fűtheti az élelmiszer-inflációt

– tette hozzá.

Emellett a május közepén bevezetésre kerülő újabb árrésplafon, amely a drogériaüzletekre vonatkozik, mérsékelni fogja az infláció ütemét. Kérdés, hogy a többi bolt mennyivel csökkenti majd az érintett termékek árát. A teljes inflációs mutató nagy valószínűség szerint 0,2-0,3 százalékponttal mérsékelheti ez az intézkedés, amíg érvényben van.

Németh Dávid szerint a mostani helyzet alapján az év végére 4 százalék körüli inflációval lehet számolni. Éves átlagban pedig kicsivel 4,5 százalék alatt lehet a mutató. Ugyanakkor felfelé mutató kockázatot jelent a nemzetközi kereskedelmi háború mellett a várhatóan élénkülő belső kereslet.

Csalódást okoztak az árrésstopok

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője elemzésében rámutatott, hogy a részletek több meglepetést is tartogattak. Áprilisban csökkentek az élelmiszerárak, ugyanakkor lényegesen kisebb mértékben, mint azt az árrésstop és a magas frekvenciás adatok indukálták volna.

Áprilisban a vártnál kisebb csökkenés hátterében egyaránt találunk maginfláción belüli és kívüli tételeket. 

Az árréstopok az elemző szerint az első két hónapban csalódást okoztak és előretekintve ezen intézkedések kiterjesztése extra bizonytalanságot okoz.

A megfigyelhető folyamatok mindemellett rávilágítanak arra az Achilles-pontra, hogy amennyiben a globális nyersanyag- és alapanyagárak kedvezőtlen irányt vesznek, azok érdemben csökkentik a várt hatást.

A következő hónapokban kedvezőtlen bázishatásokat örökölnek az árindexek. Ennek eredményeként nem feltétlenül várható további csökkenés a főindexben rövidtávon. A negyedik havi szám – bár magasabb lett a vártnál – ismét a célsáv tetejének közelében alakult.

Ugyanakkor érdemes látni, hogy ez nagyban tudható be adminisztratív intézkedéseknek, melyek későbbi, vélhetően jövő évi kivezetésük időzített árnyomást pakol a rendszerbe. Mindemellett a világpiaci olajár mérsékelt dinamikája kedvezően hathat a hazai üzemanyagárak alakulására. Az éves átlagos inflációs érték mindent egybevetve 5,0 százalék alatt maradhat jelen állás szerint.

Decemberben kerülhet az infláció a sávon belülre

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója kommentjében úgy fogalmazott, hogy „az infláció április végére várhatóan az inflációs cél sáv tetejének közelébe csökken, de az alapforgatókönyvünk szerint csak decemberben kerül a sávon belülre. A szokásosnál nagyobb bizonytalanságot okoznak a jelenlegi, és a még csak tervezés szintjén bejelentett különböző kormányzati árszabályozó intézkedések, melyek lefelé mutató kockázatokat jelentenek. Erre még rárakódik a nemzetközi gazdaság- és kereskedelempolitikai bizonytalanság, valamint a vártnál rosszabb hazai gazdasági teljesítmény, ami visszafoghatja a lakossági keresletet, aminek az első jeleit már lehetett látni a márciusi kiskereskedelmi adatokban”.

Kapcsolódó